Az Else Frenkel-Brunswig Intézet (Else-Frenkel-Brunswik-Institut EFBI) vizsgálata alapján a 84,4 milliós Németország lakosságának nagyjából 15 százalékát kitevő keletnémeteknél széles körben elterjedtek antiszemita és idegengyűlölő nézetek, és erős a tekintélyuralmi rendszer iránti vágyakozás.

A több mint 3500 ember megkérdezésével végzett felmérésben a válaszadók túlnyomó többsége azt mondta, hogy úgy érzi, nincs befolyása a politikára. Kétharmaduk úgy látja, teljesen értelmetlen részt venni a politikai életben, és 50 százalék alatt van a demokratikus berendezkedéssel elégedettek aránya.

Az ország újraegyesítése előtti diktatórikus rendszer, az NDK iránti nosztalgia viszont igen erős, a Brandenburg, Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Szászország, Szász-Anhalt, Türingia és Berlin keleti részének lakosságára reprezentatív felmérés szerint a keletnémetek kétharmada vágyik vissza az NDK korszakába.

A többség visszatekintve elégedett a rendszerváltás és újraegyesítés, az úgynevezett fordulat (die Wende) előtti életével, és nem éri el az 50 százalékot mindazok aránya, akik úgy érzik, hogy jól jártak a változásokkal.

Az EFBI adatai szerint a keletnémetek 30,7 százaléka teljesen vagy részben egyetért azzal a kijelentéssel, hogy "a nemzeti érdekek szempontjából bizonyos körülmények között a diktatúra a jobb kormányforma", és 51,2 százalék ért egyet legalább részben azzal, hogy "Németországnak most egy erős pártra van szüksége, amely megtestesíti a nemzet közösségének egészét".

Azzal a kijelentéssel, hogy "olyan vezető kell, aki erős kézzel kormányozza Németországot mindenki javára", a megkérdezettek 33,1 százaléka ért egyet részben vagy teljesen.

Azzal az állítással, hogy "a németek valójában természetüknél fogva felsőbbrendűek más népeknél", a volt NDK területén élők 31,6 százaléka ért egyet legalább részben.

A vizsgálatban azt is kimutatták, hogy a keletnémetek 28,1 százaléka teljesen vagy részben egyetért azzal a kijelentéssel, hogy

"céljaik elérése érdekében a zsidók inkább alkalmaznak aljas trükköket, mint más népek",

azt az állítást pedig 21 százalék tartja részben vagy egészében helytállónak, hogy "nagy államférfinak tartanák" Adolf Hitler náci diktátort, ha nem tört volna a zsidók kiirtására.

(MTI / Hetek)