A hajókon szolgálók mindennapjait a bizonytalanság és a folyamatos feszültség határozza meg. Hassan Khan kapitány beszámolója szerint a tenger békéje csalóka: „Kívül minden normálisnak tűnik, de bent az emberek nem nyugodtak”. A vidám beszélgetések helyét szorongó csend vette át, a legénység tagjai még álmukban is minden neszre összerezzenek a fejük felett elhaladó rakéták és drónok zaja miatt. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) adatai szerint a konfliktus kezdete óta legalább 11 tengerész vesztette életét.

Az érték állandó! Most mindenkinek, aki előfizet a Hetek nyomtatott verziójára, online előfizetést is adunk, amivel a friss újság mellett a teljes archívum is elérhető! Részletek: https://www.hetek.hu/elofizetes

Bár a térség kikötői (például Dubaj vagy Kuvait) rendelkeznek ellátórendszerrel, a szállítások kiszámíthatatlanokká váltak. Különösen az ivóvíz ára emelkedett drasztikusan: míg korábban 1500–2000 dollárba került egy szállítmány, most 11 000 dollárt is elkérnek érte. Egyes tengerészek szerint a beszállítók visszaélnek a helyzettel, és a válságon próbálnak nyerészkedni. A közelgő nyári hőség, ahol a hőmérséklet a 45 Celsius-fokot is elérheti, tovább súlyosbítja a helyzetet.

A kiút keresése rendkívül nehéz. Irán lezárta a szorost, és csak külön engedéllyel enged át hajókat. Egyes országok, például Kína, India és Pakisztán, diplomáciai úton vagy jelentős összegek kifizetésével elérték hajóik szabadon bocsátását. Más nemzetek, mint például Banglades, nehezebb helyzetben vannak: bár hajlandóak lennének kifizetni az Irán által kért díjakat, az amerikai szankcióktól való félelem megbénítja ezeket a kísérleteket.

A tengerészek számára a legnehezebb a szeretteiktől való elszigeteltség. A válság rávilágított a tengerészi hivatás veszélyeire is; sokan fontolgatják, hogy a jövőben elhagyják a pályát, látva, hogyan válik a nemzetközi vízi út a politikai fegyverkezés eszközévé.

Hetek/BBC