Ez egy véleménycikk.
Hadházy Ákos egy furán félbevágott, csonka videóval igyekezett szemléltetni, hogy szerinte miért nem szabad médium az ATV és hogyan szolgálja a kormány érdekeit. Az országgyűlési képviselő kurucinfó által is megirigyelendő műfajt választott a Németh Sándor-ellenes kirohanásához, egyik családtagjának otthonánál forgatva próbálta meg azt sugallni, hogy szép háza csak annak lehet Magyarországon, aki összejátszik a kormánnyal. Az sajnos már eszébe sem jut Hadházynak, hogy ingatlant bizony jól menő civil vállalkozásból származó jövedelemből is lehet vásárolni, ahogyan ma Magyarországon rengeteg ember kemény munkával otthont tud teremteni a családjának.
A képviselő azonban úgy tűnik, olyannyira belelendült a kormánypropaganda ellen folytatott „szent” háborújába, hogy nyomban szemléltetni is kívánta,
mit jelentene – ha ezúttal nem a jobboldal befolyásolná a hazai sajtóállapotokat, hanem a Hadházy-féle, kommunizmus szellemét is időnként előidéző propaganda.
Olyat ugyanis ritkán látni, hogy egy törvényesen működő tévécsatorna tulajdonosát a nem közszereplő gyermekén keresztül próbáljon meg egy politikus támadni úgy, hogy az otthonánál akciózik. Mi lesz a következő? Hadházy bemegy majd az óvodába is, az unokákat vegzálni? Hol a jóízlés határa?
Arról nem is szólva, hogy a képviselő bejelentkezése hemzseg a valótlanságoktól:
- a bemutatott ház nem Németh Sándor háza
- a ház tulaja nem tehet arról, hogy Mészáros Lőrinc is a környéken vett házat
- 360 méterre lakni valakitől nem jelenti, hogy az illetővel „szomszédok”
- Németh Sándor nem mondott olyat, hogy a korrupció nem probléma, meg hogy hajrá Fidesz, győzzön a Fidesz
- az ATV sosem volt a Hit Gyülekezetéé, a tulajdonosi viszonyok mindig törvényes módon változtak
- a Hit Gyülekezete nincs kitömve állami támogatással, célzott oktatási, közösségi intézményfejlesztésre nyert el egy pályázatot, más egyházakhoz képest rendkívül csekély mértékben.
S ezt a sort hosszasan lehetne folytatni, pedig egy alig 3 perces videóról beszélünk.
Hadházy újabb ATV-ellenes kirohanása több szempontból is érthetetlen. Nem kell egyetérteni a csatornával, de az vitathatatlan, hogy
az elmúlt években az ATV volt az, amely lehetőséget biztosított rengeteg ellenzéki szereplőnek a megszólalásra, olyanoknak is, akiknek más felületen erre nem volt lehetőségük.
Mindezt magas színvonalon elkészített műsorokban, professzionális körülmények között. Mindezt úgy, hogy az ATV a teljesen transzparens kimutatások alapján mindössze közel 3 milliárd forintból üzemel, szemben a nagyságrendekkel nagyobb költségvetéssel bíró konkurens csatornákkal. Ennek a haszonélvezője volt hosszú éveken keresztül egyébként maga Hadházy Ákos is, akinek a sajtótájékoztatóit, korrupcióinfóit rendszeresen tudósította az ATV. Később sem a csatorna, hanem Hadházy döntött úgy, hogy nem megy többet a tévébe. Az ATV sosem mocskolódott sem a konkurens csatornákkal, sajtóorgánumokkal, közéleti szereplőkkel szemben, ellenben Hadházyval az élen sokan ezt rendre megteszik az ATV-vel szemben, amiért az nem éppen az ő szájuk íze szerint alakítja a műsorstruktúráját, tematikáját, vendégkörét.
Hadházy most éppen azt sérelmezi (elvitatva a csatorna szerkesztési szabadságát), hogyan engedhetik be a stúdióba a Pesti Srácok újságíróját, holott az ATV Start reggeli műsorának Szigorlat című részének éppen az a lényege, hogy minden oldalról hívnak be újságírókat kérdezőnek, ezzel is előmozdítva a magyarországi sajtószabadságot. Ez persze nem mindenkinek tetszik, Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester legutóbb azzal rendezett kínos jelenetet élő adásban, hogy némi dehonesztáló minősítgetést követően nem volt hajlandó válaszolni az ATV által meghívott vendégújságíró kérdéseire.
A csatorna a kellemetlen közjáték ellenére sem ostorozta Baranyit, sőt, felajánlották, hogy legközelebb egyeztetik vele a kérdező személyét, hogy ne érezze magát annyira rosszul.
Talán hasznosabb volna, mind a magyar emberek, mind pedig Hadházy Ákos szempontjából, hogyha Zugló országgyűlési képviselőjeként inkább a körzetében lakók ügyeivel foglalkozna (amiért megválasztották) ahelyett, hogy a hazai politika Don Quijote-jeként állandó árnyékra vetődéssel és levegőben vagdalkozással bosszantaná az otthonukban pihenő embereket, vagy a munkahelyükön tisztességgel dolgozó újságírókat. Hogy a szólás-, vélemény-, és vallás szabadságával élő egyházi vezetőket ne is említsem.