Most minden előfizetőnknek adunk! Fizessen elő a Hetek nyomtatott vagy online hetilapra a régi áron május 31-ig és spóroljon velünk. Részletek a hetilapban és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.

"Finnországnak haladéktalanul kérvényeznie kell a NATO-tagságot"

– szögezte a finn elnök és miniszterelnök. Ez a katonai semlegességhez képest egy jelentős politikai irányváltás, amelyet Oroszország Ukrajna elleni inváziója váltott ki.

Finnország, amely 1300 km-es (810 mérföld) határon osztozik Oroszországgal és nehéz múlttal rendelkezik, korábban kívül maradt a szövetségen.

„Tavasszal fontos megbeszélésre került sor Finnország lehetséges NATO-tagságáról. Időre volt szükség ahhoz, hogy a parlament és az egész társadalom kialakítsa álláspontját az ügyben. Arra is idő kellett, hogy szoros nemzetközi kapcsolatokat alakítsunk ki a NATO-val és annak tagországaival csakúgy, mint Svédországgal. Szerettük volna a szükséges teret megadni a vitának. Most, hogy közeleg a döntéshozatal pillanata, egyenrangú álláspontot képviselünk, tájékoztatásul a képviselőcsoportok és pártok felé is. A NATO-tagság erősítené Finnország biztonságát. Finnország pedig a NATO tagjaként az egész katonai szövetséget megerősítené. Finnországnak haladéktalanul kérvényeznie kell a NATO-tagságot. Reméljük, hogy a döntéshez még szükséges nemzeti lépéseket a következő napokban gyorsan megteszik” – szól Sauli Niinisto finn elnök és Sanna Marin miniszterelnök teljes nyilatkozata.

A finn lakosság körében a NATO-csatlakozás támogatottsága évekig 20-25 százalék körül mozgott. De amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, a legutóbbi közvélemény-kutatás szerint, 76 százalékra emelkedett.

Moszkva korábban több ízben is figyelmeztette Finnországot és Svédországot, ne merjen a védelmi szövetséghez csatlakozni.

(BBC/Hetek)