Az írás megmarad elnevezésű ünnepi előfizetői akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetéssel a több mint száz nyeremény mellett EGY VADONATÚJ AUTÓT lehet nyerni. Részletek és a teljes nyereménylista itt: www.hetek.hu/elofizetes 

Az Európai Keresztényekkel szembeni Intolerancia Megfigyelőközpontja (OIDAC Europe) adatai szerint ez a fajta intolerancia megjelenik kormányzati szinten – például a törvénykezésen és a politikai diskurzuson keresztül –, de a társadalmi kirekesztés és a keresztények ellen elkövetett bűncselekmények formájában is.

A tanulmány azt is megállapította, hogy Európában a legtöbb gyakorló keresztény szembesült már valamilyen formában a vallási meggyőződése miatti diszkriminációval vagy intoleranciával.

Ezzel párhuzamosan pedig a keresztényellenes gyűlölet-bűncselekmények száma 70%-kal emelkedett 2019 és 2020 között az említett öt országban.

Szekuláris intolerancia

Madeleine Enzlberger, az OIDAC ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a nem hívők részéről tapasztalható intolerancia, illteve a muszlim társadalmi csoportok felőli elnyomás a két főbb forrása a jelzett változásoknak.

„Elsősorban a szekuláris intolerancia – a szekularizmus radikális formája – az, ami a vallást a magánszférába igyekszik visszaszorítani,”

hogy aztán teljesen kiszoruljon a nyilvánosságból.

„Egy másik tényező pedig az iszlám elnyomás. Azokon a területeken, ahol az iszlám vallás szélsőséges formái a közösségi élet és a kultúra részét képezik, ott a keresztény megtérőknek családjuk, de a tágabb közösség részéről is fenyegetésekkel kell szembenézniük” - emelte ki.

A kutatások tükrében a muszlim hátterű keresztény megtérők rendkívüli módon kiszolgáltatottak az európai társadalmakban. Sokan közülük nagy fokú intoleranciával és erőszakkal szembesülnek, amennyiben az állami hatóságok nem avatkoznak be.

Az OIDAC jelentése emellett kiemeli azt is, hogy a hagyományos és konzervatív erkölcsi nézetekkel szembeni – médián belül észlelhető – ellenállás, illetve megbélyegzés tovább fokozzák a szekuláris intolerancia és diszkrimináció problematikáját.

„Ezen emberi jogsértések a keresztényeket az egyházi életükben, az oktatásukban, illetve munkahelyükön érinti a leginkább”

– mondta Enzlberger.

„Erre példa a vandalizmus. Megnövekedett ugyanis a gyűlölet-bűncselekmények száma, különösen a templomokkal és a keresztény épületekkel szemben. Sok gyülekezet dönt úgy, hogy biztonsági okokból bezárja az ajtót az istentiszteleti időn kívül. Emiatt viszont az emberek nem tudnak imádkozni, s ez korlátozza a vallásszabadságot” – tette hozzá.

Enzlberger ezen felül a koronavírus-járvány miatt bezárásokat említette mint másik fontos tényezőt. Kifejtette, hogy több esetben a kormányok úgy döntöttek, nem részesítik előnyben az istentiszteletek helyszíneit, ez pedig további súlyosbítja a keresztények helyzetét.

Növekvő öncenzúra

A jelentés alapján pedig az öncenzúra is egyre nagyobb aggodalomra ad okot. Különösen az Egyesült Királyságban, ahol a legtöbb ilyen esetet regisztrálták. Az öt országból megkérdezett interjúalanyok nagyfokú öncenzúráról, valamint a szólásszabadsághoz való joguk korlátozásáról számoltak be.

Az oktatási szektoron belül keresztény hallgatók arról számoltak be, hogy úgy érzik, nem tudnak bizonyos témákról szabadon vitatkozni, vagy véleményüket kifejteni – legalábbis anélkül, hogy negatív következmények vagy ítélkezés érné őket emiatt.

Az aggasztó jelenségek ellenére az OIDAC Europe mégis úgy véli, hogy a vallással és a keresztények érő diszkriminációval kapcsolatos további kutatások, illetve oktatás változást hozhat ez ügyben.

„Keresztényként nem kell áldozatoknak lennünk, tehetünk is ellene.

Bár az elkötelezett keresztények kisebbséget alkotnak, lehet ez egy kreatív kisebbség is. Szólaljunk meg, menjünk el a politikai képviselőkhöz, és tudassuk velük a helyzetet”

– fogalmazott a szervezet vezetője.

(Premier/Hetek)