Előre jelezték a kormánypártok képviselői, hogy nem fognak elmenni arra a rendkívüli parlamenti ülésre, amit az ellenzéki pártok kezdeményeztek abból a célból, hogy utolsó tagállamként Magyarország is megszavazza Svédország NATO-csatlakozását. A szavazás körül már hónapok óta nagy a vihar: kormánypárti képviselők szerint méltatlan, ahogyan a svéd politikusok Magyarországról nyilatkoznak, – ezért egy ilyen szoros katonai szövetséghez az volna a minimum, ha legalább valami kulturált, bizalmi kapcsolat létrejönne a két ország vezetése között. Éppen ebből a célból hívták meg Magyarországra a svéd kormányfőt, hogy legalább egy ilyen gesztussal fejezze ki, hogy számít neki annyira a magyar támogatás, hogy egy látogatást tesz a cél érdekében. Jelen állás szerint viszont ezt a NATO-tagság megszavazása előtt nem hajlandó megtenni.
Az amerikai külügyminisztérium egyenesen csalódottságát fejezte ki, amiért Magyarország még mindig nem ratifikálta a csatlakozást. Demonstratíve meg is jelent a rendkívüli ülésen David Pressman amerikai nagykövet, valamint több kollégája, a holland, norvég, dán, lengyel és szlovák nagykövet is. A kormány éppen ezekben a napokban rendhagyó módon egy háromnapos kihelyezett kormányülést tartott Sopronbánfalván. Az országgyűlésnek Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője üzent, a Facebook oldalán írta azt, hogy a svéd NATO-ratifikációra a rendes parlamenti ülésszak elején kerülhet sor, de ehhez feltétlenül szükséges a két miniszterelnök budapesti találkozója. "Ha a svédeknek fontos a csatlakozás, akkor idejönnek, ahogy Törökországba is elmentek." - fogalmazott. Szijjártó Péter külügyminiszter is hasonló véleményen van, a kormányülésről üzente azt, hogy ha a svéd kormányfő elfogadná a meghívásukat, azzal bizonyítaná azt, hogy Svédország számára ez egy valóban fontos kérdés.
Az országgyűlésben megjelent ellenzéki képviselők természetesen kritikával illeték a kormányt a svéd csatlakozás hátráltatása miatt. Tordai Bence, a Párbeszéd-Zöldek frakcióvezetője azt sérelmezte, hogy a miniszterelnök azt ígérte korábban, hogy az Országgyűlés az első adandó alkalommal meg fogja szavazni a NATO-csatlakozást. Ehhez képest pedig nem mentek el a fideszes képviselők, pedig alkalmuk lett volna rá. Tordai szerint akkor sem mondott igazat Orbán Viktor, amikor azt mondták, hogy nem Magyarország lesz az utolsó, amely ratifikálja a svéd belépést. Novák Előd, a Mi Hazánk részéről a másik oldalról közelítette meg a kérdést: szerinte is el kellett volna menniük a kormánypárti képviselőknek, mert a törvény előírja kötelezően a részvételt, ám Svédország ügyében kijelentette, hogy szerinte nem megszavazni, hanem megvétózni kellene a NATO-csatlakozást, mert szerinte Európa békéjét akkor lehet biztosítani, ha vannak katonailag semleges zónák, azaz pufferzónák.
Az Egyesült Államok budapesti nagykövete, David Pressman szerint Orbán Viktor ígéretet tett a lehető leghamarabbi jóváhagyásra, és szerinte a hétfői nap meglett volna erre a lehetőség. „Svédország csatlakozása a NATO-hoz olyan kérdés, ami közvetlenül érinti az Egyesült Államok biztonságát és az egész szövetségünk biztonságát. A miniszterelnök azt ígérte, hogy meggyőzi, sürgeti a Parlamentet, hogy a lehetséges legkorábbi alkalommal cselekedjen, a mai nap lehetőség volt rá, hogy ezt megtegye. Mi továbbra is közelről figyeljük, és azt várjuk, hogy Magyarország gyorsan cselekedjen.” - fogalmazott a sajtónak a nagykövet.
A csalódottságon túl persze az Egyesült Államok más módon is igyekszik nyomást gyakorolni Magyarországra: Pressman február elsején Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel is tárgyalt Washingtonban, a szenátusi demokrata vezetők szerint olyan retorziók is felmerültek Magyarországgal szemben, mely alapján eltörölhetnék a magyar állampolgárok amerikai vízummentességét, illetve alkalmaznák a Magnyiczkij-törvényt egyes magyar döntéshozókkal szemben. Ennek lényege, hogy kifejezetten az emberi jogok megsértése miatt bizonyos személyeket kitiltanak az Egyesült Államokból, illetve befagyasztják az ottani vagyonukat.