A Magyar Tudományos Akadémián tartott rendezvény a címében is utalt arra az eltérésre, amely a magyarországi valós helyzet és ennek külső megítélése között gyakran fennáll. Az okokról a felszólalók sokszínű és érzékletes képet festettek.
Azbej Tristan államtitkár a Heteknek elismerte, hogy nehéz realista képet közvetíteni egy ilyen, a történelemben gyökerező ennyire érzékeny témában.
„Mi azt szeretnénk, hogy tényszerűen mutassák be és értelmezzék a magyar kormány intézkedéseit és lekötelezettségét az antiszemitizmus elleni küzdelemben, valamint a zsidó honfitársainknak a védelmében. Számunkra már ennyi is elég lenne ahhoz, hogy reális képet kapjon a külföldi közvélemény”
– mondta az államtitkár, aki szerint
Magyarországon a számszerű kimutatások és felmérések alapján a zsidó közösséget érő erőszakos cselekmények száma drasztikusan csökkent, miközben az Európai Unió más részein a migrációval beengedett radikális iszlám következtében megerősödött az új típusú antiszemitizmus és megnőtt a zsidóellenes, antiszemita erőszakos cselekményeknek a száma.
„Ha tényszerű és érzékletes beszámolók születnek a magyarországi antiszemitizmusról, akkor nem merülhet fel ez a teljes mértékben cinikus, álságos és hazug interpretáció, ami hamisan mutatja be az állítólagosan itt erősödő antiszemitizmust, és ami elsősorban olyan országokból érkezik Magyarországra, ahol nem tudtak gátat szabni a ténylegesen emelkedő antiszemitizmusnak” – nyilatkozta előadását követően lapunknak Azbej Tristan.
A magyarországi zsidó közösségben jelen lévő félelmekről beszélt Heisler András, a Mazsihisz elnöke, aki elismerte, hogy ezek feloldása nem az elismerése méltó kormányzati intézkedéseken múlik, hanem a társadalom közös feladata.
„A felületes szemlélő számára ezek szinte paradicsomi állapotokat mutatnak,
a szociológiai felmérések mégis azt jelzik, hogy a zsidó közösség tagjai a létező antiszemitizmus jelenségét egyre intenzívebbnek érzik, állampolgári komfortérzetük nem jó. Felelős zsidó vezetőként emellett nem lehet szó nélkül elmenni”.
Yakov Hadas-Handelsman izraeli nagykövet a Heteknek elmondta, hogy szerinte „Magyarország cselekedetei önmagukért beszélnek, nem szorul rá az ország arra, hogy Izrael adjon ehhez igazolást.”
A nagykövet úgy véli, hogy „vitán felül áll”, miszerint a magyar kormány elkötelezett az antiszemitizmus elleni küzdelemben.
„A gondot a közhangulat bizonyos vonatkozásai jelentik, mert a kormány és a közvélemény nem azonosak egymással.
Ebben van szerepe az oktatásnak, és ezrét fontos például az, hogy a magyar kormány éppen ebben a hónapban hosszabbította meg a tanárok továbbképzési programját a jeruzsálemi Jad Vasem intézetben, amint az Szijjártó külügyminiszter úr bejelentette az izraeli látogatása során. Az oktatás mellett a másik pillér a törvényes rend fenntartása, mert ennek a problémának nem a zsidóság a forrása. Ez az egész társadalom feladata.”
– tette hozzá a nagykövet.
Részletes tudósításunkat és a konferencia alapjául szolgáló kutatás vezetőjével, Jeffrey Kaplan professzorral készül interjúnkat a Hetek pénteken megjelenő számában olvashatják.