"Arra számítok, hogy ha visszatérünk a JCPOA (az atomalku hivatalos neve: Joint Comprehensive Plan of Action, azaz Közös Átfogó Cselekvési Terv) betartásához, akkor is több száz szankció marad érvényben, beleértve a Trump-adminisztráció által bevezetett szankciókat is"
- fogalmazott a tárcavezető.
"Ha nem állnak ellentmondásban a JCPOA-val, akkor maradnak, hacsak Irán viselkedése addig nem változik"- tette hozzá Blinken.
Bécsben április elején kezdődtek meg a tárgyalások arról, hogy Irán és az Egyesült Államok is visszatérjen a 2015-ös, hathatalmi megállapodáshoz, amelynek értelmében Irán ígéretet tett arra, hogy korlátozza atomprogramját az ellene elrendelt nemzetközi szankciók fokozatos csökkentése, illetve feloldása fejében.
Az egyezményt 2018-ban az akkori amerikai elnök, Donald Trump egyoldalúan felmondta, azzal vádolva Iránt, hogy nem tartotta magát a megállapodásban foglalt kötelezettségeihez, egyúttal visszaállította a megállapodás értelmében eltörölt szankciókat Iránnal szemben.
Az iszlám köztársaság válaszul korlátozta az atomalkuból fakadó egyes kötelezettségeinek teljesítését, legutóbb pedig korlátozta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőreinek tevékenységét létesítményeiben.
Teheránt már régóta azzal gyanúsítják, hogy titokban atomfegyvert fejleszt. Irán ezzel szemben azt állítja, hogy orvosi célokra dúsít magas fokon uránt. A NAÜ május végi adatai szerint Irán több mint 3200 kilogramm - különböző tisztasági fokú - uránnal rendelkezik, ami 16-szorosa az úgynevezett atomalkuban számára engedélyezettnél.
(hetek/MTI)