Az írás megmarad elnevezésű ünnepi előfizetői akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetéssel a több mint száz nyeremény mellett EGY VADONATÚJ AUTÓT lehet nyerni. Részletek és a teljes nyereménylista itt: www.hetek.hu/elofizetes
Max, a zsidó származású német férfi, aki feleségét és gyermekét is elveszítette a holokauszt során, a nürnbergi vízellátási osztálynál kapott munkát a második világháború után. A férfi háború sújtotta létesítmények újjáépítése közben rábukkan az teljes vízellátó rendszer tervrajzára. Művészi képességeit felhasználva villámgyorsasággal másolja le a rajzokat, majd elviszi egy titkos zsidó csoportnak, amely nagyszabású bosszúakciót tervez végrehajtani a soáért.
Irreálisan hangzik? Valójában igaz történetről van szó, melyet egy új filmben dolgoztak fel izraeli filmkészítők „A-terv” címmel. Az alkotást az izraeli testvérpár, Yoav és Doron Paz rendezte.
A Bostoni Zsidó Filmfesztiválon levetített történelmi thriller a Nakam (héberül: bosszú) néven futó, holokauszttúlélőkből álló zsidó csoport történetét meséli el, akik kis híján megmérgezték a Németország egyes városainak vízellátó rendszerét.
Bár a filmben szereplő Max egy kitalált karakter, az valójában Abba Kovner, a Nakam élén álló vezető személyét veszi alapul.
A Nakam – a holokausztért való bosszúállás jegyében – több német város, köztük Nürnberg vízellátásába is megpróbált mérget juttatni, s ezáltal németek millióit megölni. Végül azonban a terv kudarcba fulladt, és részben talán ennek is köszönhető, hogy Kovner inkább Izrael-díjas költészetéről vált híressé, semmint az említett szervezkedéseiről.
Az „A-tervben” a Paz fivérek újra elmesélik a szervezkedő zsidók drámai történetét, melyet a fesztiválon, valamint november 21-ig online is közvetítenek a Bostoni Zsidó Filmfesztiválon oldalán.
„Természetesen mai szemmel nézve elképesztően szörnyű terv volt ez… ártatlan civilek, nők és gyermekek megölése” – fogalmazott Yoav Paz a film kapcsán. „Annyi éven át titkolták, és tudják, milyen szörnyűségnek hangzik ez ma számunkra.” Yoav elmondta, hogy szerinte
a Nakam tagjai valójában egy „bibliai léptékű bosszút akartak állni” a németeken a holokauszt eseményei után.
„Az volt a célunk a filmmel, hogy megpróbáljuk bemutatni a bosszú emberi oldalát. De olyan perspektívában, ami nem túlságosan az a [Quentin] Tarantino-féle bosszú… az felszínes. Igen sok mélysége van a bosszúnak.
Ez az, amit az emberek éreztek, mikor azok között a németek között éltek, akik mindenkit legyilkoltak körülöttük. Szenvedtek, és minden fájdalmat átéltek. Minket ez érdekelt.”
– magyarázta Yoav.
A film készítése során a Paz testvérek interjút készítettek a Nakam túlélő tagjaival, bár közülük sokan elhunytak, mire a film elkészült. Az A-tervet Yoav történelmi thrillernek, és nem dokumentumfilmnek írta le, így azok számára is izgalmas lehet a film, akiket nem kimondottan érdekelnek a dokumentarista jellegű alkotások.
Az A-terv nagyrészt Maxon keresztül mutatja be az eseményeket, akit August Diehl színész alakít a filmben.
Diehl korábbi filmjei között találhatjuk például a Quentin Tarantino által rendezett Becstelen Brigantyk című alkotást is, így a téma korántsem ismeretlen a színész számára.
Ahogy az a filmből kiderül a Nakam összesen öt német város – Nürnberg, München, Weimar, Köln és Hamburg – vízellátásába tervezett mérget juttatni. „Nürnbergben volt a legfejlettebb részleg” - mondta Yoav.
„Ezért koncentráltuk hát filmünkben Nürnbergre.
Abban is áll Nürnberg jelentősége, hogy minden ott kezdődött, a nácik meg persze a perek is. Nagyon szimbolikus város.
Ezért döntöttünk úgy, hogy a nürnbergi részlegre összpontosítunk; az emberekre, ahogy titokban munkálkodnak és arra várnak, hogy megérkezzen a méreg.”
A történet szerint Kovner a megalakulás előtt álló Izraelbe ment, hogy ott megszerezze a terv végrehajtásához szükséges mérget, azonban kénytelen volt megszabadulni a mérgező anyag mintegy felétől, mikor hajóval Európába igyekezett vissza. Ugyanis a brit hatóságok őt keresték: hangosbemondón keresztül a nevét ordibálták, és úgy tűnt, mindennek vége.
A többi mérget azonban egy társának adta, aki azt sikeresen továbbította Nürnbergbe, ahol a Nakam végrehajtotta a „B-tervet”.
Vagyis hogy több ezer kenyeret megmérgezzenek, melyet a Langwasserben működő internálótáborban, az ott sínylődő német hadifoglyok részére osztották ki.
A jelentések szerint körülbelül 2000 német hadifogoly betegedett meg az akció nyomán, de egyikük sem halt bele a mérgezésbe.
(Times of Israel/Hetek)