Iratkozzon fel a Hetek megújult hírlevelére és csatlakozzon a Hetek belső Viber-csoportjához! Így nem kell órákat szörföznie a híroldalak között, tőlünk megkapja telefonjára a legfontosabb világnézeti tartalmakat. Hírlevélre EZEN A LINKEN tud feliratkozni, a Viber-csoporthoz pedig EZEN A LINKEN tud csatlakozni.

Az eszközt egy 47 éves, kvadriplégiában (négyvégtagi-bénulásban) szenvedő nőn tesztelték, aki stroke miatt 18 éve nem tud beszélni. Az orvosok a beszédképesség pótlására egy klinikai kísérlet részeként ültették be az interfészt az agyába.

A készülék „a beszéd szándékát folyékony mondatokká alakítja át”

- fogalmazott Gopala Anumanchipalli, a Nature Neuroscience című folyóiratban hétfőn megjelent tanulmány társszerzője. Ez „elég nagy előrelépés a területünkön” - mondta Jonathan Brumberg, a Kansasi Egyetem Beszéd és Alkalmazott Idegtudományi Laboratóriumának munkatársa, aki nem vett részt a tanulmány készítésében.

Az újítást a valós idejű átfordítás jelenti. Más agyba ültetett interfészek, röviden BCI-k, esetében ugyanis rövid késleltetés tapasztalható a mondatokra vonatkozó gondolat és a számítógépes verbalizáció között, ami megzavarhatja a beszélgetés természetes menetét, és ez félreértésekhez vezethet - állítják a kutatók.

A mostani fejlesztéshez a tudósok egy olyan speciális szintetizátort használtak, amelyet a nő sérülése előtti hangmintájával láttak el, hogy olyan beszédhangot generálhassanak vele, amilyennel korábban ő is rendelkezett. Ennek kiegészítésére betanítottak egy mesterségesintelligencia-modellt, amely az idegi aktivitást hangegységekre fordítja le. Utóbbi hasonlóan elven működik, mint az olyan meglévő rendszerek, amelyeket a megbeszélések vagy telefonhívások valós idejű leiratozására használnak - mondta Anumanchipalli, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem munkatársa.

(AP News)