Az írás megmarad elnevezésű ünnepi előfizetői akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetéssel a több mint száz nyeremény mellett EGY VADONATÚJ AUTÓT lehet nyerni. Részletek és a teljes nyereménylista itt: www.hetek.hu/elofizetes
„Modernizáljuk a családjogot. Bevezetjük, hogy a jogi szülőkkel egyetértésben két további felnőtt – társadalmi szülőként – szintén felügyeleti jogot kaphasson.”
– olvasható a kormányzati megállapodásban.
Ennek indoklását a kormányban szereplő Zöldek hivatalos oldalán találjuk meg, ahol azt írják, hogy rengeteg féle családi felállás van, ahol nem tisztázott a szülőséget gyakorlók jogi helyzete. Többszörösen kiemelik az úgynevezett „szivárványcsaládokat” is, ahol például még a gyermek születése előtt kialakulhat olyan felállás, hogy
„kettő vagy több felnőtt szeretne felelősséget vállalni a gyermekért”.
A szöveg azzal folytatódik, hogy bevezetik a „felelősségteljes közösség intézményét”, amellyel tulajdonképpen két vagy több felnőtt ember egymás iránti felelősségvállalását kívánják intézményesíteni a házassági és párkapcsolati kereteken túl. Az viszont nem teljesen világos még jogász körökben sem, hogy ez az újonnan kreált jogi kifejezés, a Der Verantwortungsgemeinschaft tulajdonképpen mit is jelent a gyakorlatban.
A Der Tagesspiegel német napilap fel is teszi ezzel kapcsolatban a kérdést:
tényleg elismerik ezzel jogilag a poliámor (többszerelmű), azaz kettőnél több ember szerelmi kapcsolatát?
Az akár több tagból álló szoros kapcsolatok jogi keretével kapcsolatban még a kormánykoalíció jelenlegi tagja, az FDP tett javaslatot 2020 elején, a kérdést vizsgálta a Bundestag (német parlament) jogi bizottsága is. Akkor Ria Schröder, az FDP ifjúsági tagozatának egykori vezetője, a párt jelenlegi parlamenti képviselője, erre a kérdésre azt mondta, hogy bár nem ez volna a fő alkalmazási formája, de
ritkán előfordulhat (mármint a poliámor kapcsolatok esetére) – de ő ebben sem lát semmilyen botrányt.
Mint ismeretes, az FDP ifjúsági tagozata tett arra korábban javaslatot, hogy bizonyos formában legalizálni kellene a vérfertőzést is, azaz a közeli rokonok közös beleegyezésen nyugvó szexuális kapcsolatát is.
A magyarázata szerint a „felelősségteljes közösség” nem elsősorban a szerelmi kapcsolatokra vonatkozik, hanem sokkal inkább azoknak a kapcsolatoknak biztosítana egy keretrendszert, amelyek nem családi-, vagy párkapcsolatok, de ettől még közeliek.
Schröder példaként akkor a saját nagymamáját hozta fel, aki egy idős férfival osztozott a lakásán anélkül, hogy párkapcsolatban éltek volna, mégis legszorosabb bizalmasai voltak egymásnak. Amikor a nagymamája kórházba került, ez a lakótársa mégsem tudott jogi akadályok miatt bemenni hozzá. Hozzátette, a társadalom sokszínűségében az emberek nagyon sokféleképpen vállalnak egymásért felelősséget, és ezt a jognak le kell követnie. A Twitteren a képviselő a poligám házasság miatt aggódókat csak
korlátolt látókörűeknek nevezte, szemben a jövőbeni kormánnyal, aminek ő is a része.
Hasonlóra egyébként van példa egy másik európai országban is, a franciáknál 1999 óta érvényben van egy kifejezetten homoszexuális párokra kitalált „civil szolidaritási paktum”, amit nagyon könnyedén lehet megkötni és fel is bontani. Ez azonban kizárólag két személyre vonatkozott. Ebben is eltér a német változat, amelynek a tervek szerint több szintje is lenne: az egészen alap információs és képviseleti jogoktól az egészen komoly kötelezettségvállalásig bezárólag minden.
A jobboldali CDU kritikával fogadta az új elképzeléseket. Silvia Breher, a párt Bundestag-képviselője leszögezte, hogy az ilyen új javaslatok semmiképp sem áshatják alá, vagy számolhatják fel a házasság intézményét. Elmondása szerint még sok idő el fog telni, mire az új kormány családpolitikai forradalma célba ér.
A Vasárnap.hu kiválóan világít rá arra a problémára is, hogy az új kormány tervei alapján megszűnne a jogegyenlőség a különböző felek között. Például a fentebb példaként említett leszbikus pár esetén (akik mondjuk béranyával hordatják ki a gyereket, aki nyilvánvalóan nem két petesejtből fejlődik ki) szabadon dönthetnek arról, hogy akarnak-e mindketten jogi szülők lenni, vagy sem – eltérő nemű biológiai szülők esetén ilyen eshetőség nincs.
Sőt a koalíciós megállapodás nem is említ biológiai szülőséget: csak jogit és társadalmit.
Az abortusszal kapcsolatos álláspont arra vonatkozik, hogy az orvosok a jövőben nyíltan reklámozgatják az abortuszszolgáltatásaikat,
az életvédő aktivistákat viszont eltiltják attól, hogy a rendelőbe igyekvőket akár megszólítsák, segítséget kínálva.
Ugyancsak súlyos kettős mérce az is, hogy a javasolt „önrendelkezési törvény” értelmében, tulajdonképpen bemondásra meg lehet változtatni a nemet (tehát egy biológiai férfi random kérvényezheti az anyakönyvi hivatalban, hogy mostantól nőként, vagy harmadik neműként vegyék nyilvántartásba). Hiszen a másik oldalról,
egy felnőtt férfi azzal már nem kereshetné fel a pszichológusát, hogy segítsen neki az általa nem kívánt homoszexuális vágyainak a kezelésében.
A tervezett kormányprogram értelmében ugyanis „törekednek a felnőttek körében is a reparatív terápia minden formájának betiltására.”