„Még csak most kezdjük felmérni, hogy vajon az MI mindannyiunkat helyettesíteni fog-e, és akár engem vagy önt is feleslegessé tehet. De én azt gondolom, hogy az MI csak egy újabb ipari fejlesztés. Már számos technológiaváltást megtapasztaltunk, az általános mezőgazdaságtól a gyártáson keresztül jutottunk el az információtechnológiáig. E fejlesztések növelték a jobban képzett emberek értékét, mert ők jobban együtt tudnak működni az új technológiákkal. Ugyanez igaz az ön és az én munkámra is. Ahogy múlik az idő, minden munkakör jellege változik, és az MI hatása is ez lesz. Bizonyos rutinszerű műveletek talán teljesen eltűnnek majd, de nem fogja helyettesíteni önt, aki most interjút készít velem” – fejtette ki Eric Hanushek, az oktatás közgazdaságtanának neves kutatója, aki a héten tartott előadást az Magyar Tudományos Akadémián.
A professzor példaként említette, hogy a számítógép kiválóan képes elemezni a röntgenfelvételeket, talán jobban is, mint az orvosok.
„De ez nem jelenti azt, hogy nélkülözni tudjuk majd az orvosokat, mindössze megváltozik a munkájuk. Ugyanezt gondolom a tanításról is. Nem hiszem, hogy a közeljövőben az MI szükségtelenné teszi a tanárokat, de átalakíthatja a feladataikat”
– tette hozzá.
Eric Hanushek egyik alaptézise az, hogy a minőségi oktatás kulcsa mindig a jó tanár lesz. De azt, hogy ki a jó tanár, szerinte lehetetlen meghatározni, viszont két perc alatt el lehet dönteni valakiről, hogy közéjük tartozik-e. Ez nyilván függ a felkészültségtől, a tapasztalattól is, de leginkább az adott személyiségtől. A pedagógus teljesítménye Hanushek szerint a konkrét osztálytermi munkában mérhető le igazán.
A közgazdász professzor kutatásokkal igazolta a hatékony oktatás gazdasági hasznát: ha sikerül kibontakoztatni az egyéni készségeket, azok nemcsak az egyén boldogulását határozzák meg, hanem az egész társadalom gazdasági növekedését is. Eric Hanushek viszont úgy látja: a világ minden országa vagyonokat költ az oktatásra, ezt azonban nem elég hatékonyan teszi, tekintve, hogy sehol nincs szoros összefüggés az iskolákra költött pénz mennyisége és a teljesítményük között.
Eric Hanushek szerint világszerte probléma a természettudományos tanárok fokozódó hiánya és a pedagógusszakma elöregedése. Közgazdászként kézenfekvő megoldásnak látná a differenciált bérezést, például úgy, hogy azokat a szaktanárokat, akikből nagy hiány van, jobban meg kellene fizetni, mint a többieket, már csak amiatt is, mert nagyon fontos, hogy ezeknél a tárgyaknál magas legyen az oktatás minősége. Ugyanakkor elismeri, hogy az iskolák irányelvei nem mindig egyeztethetők össze a közgazdasági megfontolásokkal.
A professzor a magyar diákok egyre romló PISA eredményeinek fő okát is abban látja, hogy nincs elegendő rátermett tanár. A közgazdász kutatásai egyébként arról tanúskodnak: világszerte probléma, hogy a tanulók jelentős része még a legalapvetőbb készségeket sem sajátítja el az iskolában. Ennek oka, hogy a modern gazdaság szempontjából lényeges tudást és készségeket csak minőségi oktatáson keresztül lehet elsajátítani, s akik ezeknek birtokában vannak, azok mindenhol jobban keresnek.
„Ahogy növekszik a gazdaság, egyidejűleg a munkaerőpiac és a munkakörök is átalakulnak. Azok, akik több készséggel rendelkeznek, jobban képesek alkalmazkodni a növekvő gazdaság okozta változásokhoz” – emelte ki az előadó.
(MTA/hetek)