Az írás megmarad elnevezésű ünnepi előfizetői akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetéssel a több mint száz nyeremény mellett EGY VADONATÚJ AUTÓT lehet nyerni. Részletek és a teljes nyereménylista itt: www.hetek.hu/elofizetes
Az izraeli Kan műsorszolgáltató szerdai jelentése szerint több tucat repülőgépet – köztük F-35-ös, F-16-os és F-15-ös vadászgépeket, felderítőgépeket és tankereket – mozgósítanak majd a hadgyakorlat során.
Az akciót a csatorna információi szerint messze a Földközi-tenger fölött hajtanák végre, hogy így
szimulálják azt a távolságot, melyet a repülőgépeknek meg kell majd tenniük ahhoz, hogy csapást mérjenek az iráni nukleáris létesítményekre.
Körülbelül 1000 kilométeres távolságról van szó.
Valószínűsíthetően valamikor 2022 első felében tartják majd a hadgyakorlatokat.
Bár Teherán régóta azt kommunikálja, hogy nem szándékozik atomfegyvereket kifejleszteni, és atomenergia-programja kizárólag békés célokat szolgál, egy amerikai kormányzati forrás szerint
a tárgyalás alatt álló gyakorlatokkal az Iszlám Köztársasággal kapcsolatos „legrosszabb forgatókönyvre” készülnek.
Azaz ha mégis sor kerülne egy iráni atombomba kifejlesztésére, ami nagyban átszabná a régió hatalmi struktúráját és biztonságpolitikai helyzetét.
„Azért vagyunk pácban, mert Irán nukleáris programja egy olyan pont felé halad, ami túl megy minden ésszerű magyarázaton”
- mondta a Biden-adminisztráció egyik tisztviselője.
Majd hozzátette, hogy a tárgyalások természetesen még megfordíthatják ezt a folyamatot.
A Gantz-cal való találkozóra napokkal azután kerül sor, hogy a Washington és Teherán közötti tárgyalások hosszas szünet után újraindultak. Ezeken keresztül a két fél újra kívánja éleszteni azt az – Irán és a nagyhatalmak közti, 2015-ben aláírt – megállapodást, amely szigorúan korlátozza az ország nukleáris programját, cserébe a szankciók enyhítéséért.
Mióta Donald Trump volt amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kilépett a megállapodásból, Irán is elkezdte a megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásait nem teljesíteni. Teherán ragaszkodik ahhoz, hogy csakis az amerikai szankciók feloldása után tér vissza a korábban lefektetett szerződéses keretek közé.
Azóta azonban folyamatosan növeli az országban zajló urándúsítás mértéket. A múlt héten a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) 20 százalékos tisztaságúra becsülte az iráni uránt. Ez ugyanakkor messze elmarad egy atomfegyver előállításához szükséges 90 százalékos – vagy még magasabb szintű – tisztaságtól.
Az Izraeli Demokrácia Intézet szerdán közzétett jelentése szerint a zsidó izraeliek jelentős többsége, 58%-a támogatná az iráni nukleáris létesítmények elleni csapást Washington zöld lámpája nélkül is.
Ez a szám az izraeliek 51%-ára csökken, ha figyelembe vesszük Izrael teljes lakosságát, beleértve a jelentős arab kisebbséget is.
A megkérdezett zsidó izraeliek nagy többsége (62 százalék) gondolta úgy, hogy Irán „nagy” vagy „egzisztenciális" veszélyt jelent, míg az arab izraelieknek csak egy kisebbsége (19 százalék) értett egyet ezzel az állítással.
A felmérés interneten és telefonon (a hálózaton nem kellően reprezentált csoportok kiegészítései) november 29. és december 1. között zajlott. Hatszáztizennégy férfit és nőt kérdeztek meg héberül és 150-et arabul.
(RT/Hetek)