Rendkívüli változások történhetnek 2026-ban, ezt az újév első napjai is megmutatták. Csatlakozzon Ön is a Hetek előfizetőihez, most akár nyerhet is! Részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon.
A hirtelen megugrott érdeklődést Trump sajtótájékoztatója váltotta ki, amelyet az Air Force One fedélzetén, útban Japánba tartott. Ebben elmondta, hogy nem kíván alelnökként indulni 2028-ban, és a jelek szerint az sem fog bekövetkezni, amire az ellenfelei számítanak, hogy igazi diktátorhoz híven felrúgja az alkotmányos szabályokat, és megteremti a lehetőségét egy harmadik elnöki ciklusnak. Trump az újságíróknak elmondta, hogy a pozícióra két esélyes jelöltet lát, J. D. Vance alelnököt és Marco Rubio külügyminisztert, és elmondása szerint „nem biztos benne, hogy bárki is indulna ezzel a kettővel szemben. Ha egy csapatot alkotnának, az megállíthatatlan lenne.” Azt azonban egyelőre nem hallhattuk az amerikai elnöktől, hogy ő kit részesítene előnyben – sőt, a Wall Street Journal szerint rendszeresen megteszi, hogy egymással szemben kijátssza a két protezsáltját. Többször úgy nyilatkozott, hogy akármelyik megnyerheti a jelöltségért folyó küzdelmet, nem dőlt még el semmi.
Alelnökként nyilván Vance sokkal előnyösebb helyzetben van, és a belpolitikai ügyekben jóval többet nyilvánul meg, mint Rubio. Ilyen volt például a számos csörte a demokratákkal a kormányzati leállás ideje alatt, amikor a költségvetéssel kapcsolatos megegyezés hiánya miatt a közalkalmazottak Amerika történetében eddig a leghosszabb ideig nem kapták meg a fizetésüket. De Vance gyakran megnyilvánul külpolitikai kérdésekben is, ahol azt az álláspontot képviseli, hogy Amerikának nem kell más országok ügyeibe avatkozni. Ukrajnával kapcsolatosan a New Yorker szerint azt nyilatkozta, hogy „nem nagyon érdekli, mi lesz Ukrajnában, így vagy úgy”.