A drámai fordulat, mely egyébként jellemző Trump kommunikációjára, a Jerusalem Post forrásai szerint nemcsak a pakisztáni közvetítők, de Kína ráhatásának köszönhetően is következett be. Az iráni erőművek és kritikus infrastruktúra egyelőre megmenekült, ugyanakkor az úgynevezett kéthetes tűzszünet ellenére továbbra is folytatódtak az iráni rakétatámadások. A megállapodás értelmében az Egyesült Államok felfüggeszti a bombázásokat, cserébe Iránnak azonnal és biztonságosan meg kell nyitnia a Hormuzi-szorost a nemzetközi hajózás előtt, de szedhet vámot, akárcsak a szoros másik oldalán fekvő Omán. Trump szerint már túlteljesítették katonai céljaikat, így a következő tizennégy nap lehetőséget ad a közel-keleti „aranykort” ígérő tartós békemegállapodás véglegesítésére. (Alelnöke Budapesten törékenynek nevezte a tűzszünetet.) Ez idő alatt a felek tárgyalnak majd egy 10 pontos iráni megállapodástervezetről. Az amerikai elnök Irán követeléseivel kapcsolatosan egy dolgot előre nagyon világossá tett: „nem lesz urándúsítás”.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök támogatásáról biztosította a fegyverszünetet, de nyomatékosította, hogy az nem vonatkozik Libanonra, ahol az IDF továbbra is folytatja a Hezbollah terrorszervezet elleni hadműveleteit. Ezzel szemben Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a megegyezés minden frontra kiterjed, beleértve Libanont és az egyéb konfliktuszónákat is. A perzsa állam az izraeli akciókra hivatkozva a tűzszünet ellenére is folytatta támadásait.
Az iráni állami televízió úgy tálalta a megegyezést, hogy Trump elfogadta Irán feltételeit a háború befejezésére, és ezt az amerikai elnök „megalázó visszavonulásaként” jellemezte. A teheráni utcákra özönlő kormánypárti tüntetők „Halál Amerikára, halál Izraelre, halál a kompromisszumkész emberekre!” – kiáltásokkal reagáltak a megállapodásra, amerikai és izraeli zászlókat égetve fejezve ki véleményüket.
2026.04.10. (XXX/15)
