A Kneecap fellépése palesztin zászlóval.(Forrás: Instagram / Kneecap)
Miközben számos európai fesztiválról kitiltották a Kneecap zenekart, és Keir Starmer brit miniszterelnök is felszólalt annak érdekében, hogy ne adjanak platformot a Hamász és Hezbollah zászlókkal pózoló zenészeknek, a magát évtizedek óta a „szeretet szigeteként” reklámozó óbudai fesztivál gond nélkül meghívta a botrányzenekart.
A Kneecap körüli incidensek messze túllépnek a politikai provokáció és a véleménynyilvánítás határain. A zenekar egyik tagja 2023 decemberében egy interjúban követendő példának, „ellenállási hősnek” nevezte a Hezbollah terroristáit. Az Izrael elleni terrortámadás egyéves évfordulóján egy brit koncerten a banda – videófelvételek tanúsága szerint – ezeket skandálta: „Free Palestine – by any means necessary!”, „Death to Zionists” (Szabad Palesztinát – bármilyen áron!, Halál a cionistákra!) 2024 novemberében Londonban a zenekar tagja, Mo Chara, Hezbollah zászlót lengetett, és azt ordibálta a színpadon, hogy: „Up Hamas! Up Hezbollah!” (Éljen a Hamasz! Éljen a Hezbollah!) Idén júniusban a Galstonbury fesztiválon a Kneecap is részt vett abban a trágár gyűlöletkeltő kórusban, amely miatt a brit rendőrség vizsgálatot indított uszítás és gyűlöletbeszéd miatt. Itt követelt egyébként halált az izraeli hadsereg, az IDF tagjaira egy másik énekes, Bob Vylan is.
Ezen megnyilvánulások miatt több nagy európai fesztivál – többek között a Bilbao BBK Live és az Electric Picnic is visszamondta a fellépésüket. „A Sziget ellenben –minden dokumentált incidens után, ismerve az eseteket, úgy döntött, hogy színpadra állítja őket a fesztivál közönsége előtt. Ez komoly morális bukás” – írja a szervezőknek címzett nyílt levelében Vajda Tamás fotós-újságíró.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »