Donald Trump egy alkalommal kijelentette, hogy „Grönland tulajdonjoga és irányítása abszolút szükség” az Egyesült Államok számára. Dánia azonban nem hajlandó a terület eladásáról tárgyalni, mivel szerintük a sziget autonómiájának megsértése magával vonja Dánia szuverenitásának csorbulását is. De miért ilyen fontos az amerikai elnök számára ez a jobbára kopár terület?
Grönland stratégiai fontossága a második világháború alatt vált igazán nyilvánvalóvá az Egyesült Államok számára. A sziget a jelenlegi helyzethez hasonlóan már ekkor is a Dán Királyság befolyása alatt álló autonóm terület volt (Grönland külügyi és hadügyi irányítása napjainkig is Dánia kezében van). Miután a náci Németország 1940-ben megszállta Dániát, az USA válaszul 1941 áprilisában – a dán kormány beleegyezésével – elfoglalta Grönlandot, még mielőtt a nácik katonai táborokat telepíthettek volna oda.
Az amerikaiak csak ezek után tudták meg, mekkora kincset rejt a sziget: a Föld legnagyobb kriolitlelőhelyére bukkantak, ami a repülőgépgyártás egyik alapanyagaként kétségtelenül hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok megfelelő mennyiségű repülővel tudta ellátni a szövetségeseit. Grönland a kriolitért cserébe a háború alatt szabadon részesülhetett az amerikai kereskedelemből is.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2025.03.07. (XXIX/10)
