24 órán belül két olyan fejlemény történt orosz részről – a referendumok kiírása és a részleges mozgósítás –, amelyek alapvetően befolyásolhatják a háború további menetét. Hogyan látja ezek fényében a kilátásokat?
– Az első kérdés, hogy az ukrán ellenoffenzíva, a harkivi csata nélkül is bekövetkeztek volna-e itt és most ezek a fejlemények? Egyáltalán nem vagyok benne biztos. Azt hiszem, hogy a harkivi csata volt az a vízválasztó, amikor az orosz vezetés ráébredt arra, hogy a jelenlegi katonai felállással nem tudják megvalósítani a háborús céljaikat. Az első próbálkozás az ukrán katonai és politikai vezetés lefejezése volt, ez nem sikerült. A második próbálkozás az ukrán hadsereg felőrlése volt.
A harkivi csata után igen kérdésessé vált, hogy az orosz hadsereg képes-e a jelenlegi állapotában ezt végrehajtani. Úgy tűnik, hogy arra a következtetésre jutottak, miszerint nem képes rá, és ezért kénytelenek lesznek változtatni a dolgokon, megnövelni a hadsereget, úgy élő erő, mint haditechnika szempontjából.
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »