24 órán belül két olyan fejlemény történt orosz részről – a referendumok kiírása és a részleges mozgósítás –, amelyek alapvetően befolyásolhatják a háború további menetét. Hogyan látja ezek fényében a kilátásokat?
– Az első kérdés, hogy az ukrán ellenoffenzíva, a harkivi csata nélkül is bekövetkeztek volna-e itt és most ezek a fejlemények? Egyáltalán nem vagyok benne biztos. Azt hiszem, hogy a harkivi csata volt az a vízválasztó, amikor az orosz vezetés ráébredt arra, hogy a jelenlegi katonai felállással nem tudják megvalósítani a háborús céljaikat. Az első próbálkozás az ukrán katonai és politikai vezetés lefejezése volt, ez nem sikerült. A második próbálkozás az ukrán hadsereg felőrlése volt.
A harkivi csata után igen kérdésessé vált, hogy az orosz hadsereg képes-e a jelenlegi állapotában ezt végrehajtani. Úgy tűnik, hogy arra a következtetésre jutottak, miszerint nem képes rá, és ezért kénytelenek lesznek változtatni a dolgokon, megnövelni a hadsereget, úgy élő erő, mint haditechnika szempontjából.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »