hetilap

Amikor Itamar Ben-Gvir 19 hónappal ezelőtt belépett a Hebron melletti Kirjat Arba település szavazóhelyiségébe, alig ismerte fel bárki is, miközben csendben végigvárta a sorát. Miután leadta a szavazatát, telefonra rögzített egy rövid nyilatkozatot, amit elküldött néhány újságnak, remélve, hogy a választási hírfolyamba néhány szóban ő is bekerülhet, majd beült a családi autójába, és továbbhajtott kampányolni. Ekkor már túl volt három sikertelen próbálkozáson, hogy bejusson a Kneszetbe, ahol végül úgy lett képviselő, hogy Benjamin Netanjahu kialkudott egy helyet pártja, az Ocma Jehudit (Zsidó Erő) számára a vallásos cionisták listáján. 2020-ban nem úgy tűnt, hogy az erő Ben-Gvirrel van.

A parlamenti lét azonban váratlanul hálás terepnek bizonyult a zömök, szemüveges újonc képviselő számára, akinek harsány felszólalásaiból rendszeresen bekerül néhány mondat a híradókba. Ennél is többet jelentett azonban, hogy Ben-Gvir látványos utcai performanszai már nem egy marginális kis parlamenti tömörülés vezetőjéhez, hanem egy parlamenti képviselőhöz kötődtek. Így, amikor Ben-Gvir megjelent a nacionalisták által nagy becsben tartott jeruzsálemi zászlós felvonuláson, vagy felsétált a Templom-hegyre, egyre többen kezdték felismerni, köszönteni és fényképezkedni vele.

A közismertséget politikai ellenfelei is segítettek meghozni számára. Itamar Ben-Gvir lett az izraeli politika mumusa, a kvintesszenciális „szélsőjobboldali”, a rettegett „kahanista”, akinek a puszta léte „fenyegetést jelent az izraeli demokrácia” számára. Újságírók nyomoztak régi beszédei után, felkeresték a hajdani ismerőseit, hogy megtudják, milyen fénykép lógott évtizedekkel ezelőtt a szobája falán (állítólag a hebroni tömeggyilkos, Baruch Goldstein képe, aki 27 muszlimot ölt meg 1994-ben), meggyanúsították azzal, hogy szerepet játszott Jichák Rabin miniszterelnök 27 évvel ezelőtti meggyilkolásában (a „bizonyíték”, hogy előkerült egy fénykép, amelyen hetekkel a gyilkosság előtt felmutat egy autóemblémát, ami állítólag Rabin gépkocsijáról származott). Az izraeli sajtóból úgy tűnt, a gyerekeket leginkább Itamar Ben-Gvirrel lehet ma ijesztgetni, hogyha rosszalkodnak, eljön majd értük is. De minél félelmetesebbnek ábrázolták a politikust, annál több elkötelezett híve lett, különösen a cionista fiatalok között.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek