Kurz-ellenes tüntetők Bécsben. A népszerű politikus gyorsan meghátrált az ellenszélben, de pártelnökként nagy szerepe marad.(Fotó: AP / Lisa Leutner)
Európa jövője, Az EU legfontosabb ifjú politikusa, A csodagyerek – ilyen szalagcímek árasztották el az európai sajtót 2017 decemberében, amikor Sebastian Kurz 31 évesen Ausztria, egyszersmind a világ legfiatalabb kormányfője lett.
A napokban azonban az osztrák hatóságok vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt vizsgálatot indítottak ellene, és a kancellár inkább gyorsan le is mondott tisztségéről. A gyanú szerint a konzervatív vezetésű Pénzügyminisztérium egészen 2016-ig visszamenőleg (amikor Kurz még külügyminiszer volt) állami pénzeket használt arra, hogy a feltörekvő politikus javára manipulálja a közvélemény-kutatásokat.
Az osztrák kormányfő szerint a média tévesen állítja be azokat a megszellőztetett sms-üzeneteket, amik az ő telefonjáról származnak. Bár a gyanú tárgyát mindvégig tagadta, Kurz szerint az ország stabilitása az első, „ezért szeretnék inkább félreállni, hogy elkerüljük a káoszt”. A kormánykoalíció kisebbik tagja, a Zöldek ugyanis a fejét követelték és készek voltak bizalmatlansági indítvánnyal fordulni a Parlamenthez. A 2020 januárja óta (nemzeti szinten először) kialakult ÖVP–Zöldek koalíció egyébként kezdettől fogva korrupciós ügyekkel terhelt szövetség. Az ÖVP pedig korábban az FPÖ-vel való koalíciót volt kénytelen felbontani a 2019-es Ibizagate miatt.
2021.10.15. (XXV/41)
