Szinte napra pontosan tizenhárom évvel az első rész 2009. decemberi megjelenése után, 2022 decemberében került mozikba az Avatar film második része, A víz útja, amelyben a történet is nagyjából tizenhárom-tizennégy évvel az első rész eseményei után veszi fel a fonalat.
A hatalmas sikerrel debütáló első rész fantasztikus technikai újításokkal egy csodálatosan meganimált látványvilágot mutatott be a nézőknek, igen egyszerű alaptörténettel: Jake Sully, a deréktól lefelé mozgásképtelenné vált katona a különleges energiaforrással rendelkező Pandora bolygóra kerül, ahol a helyi bennszülött na’vi törzs bizalmába kell férkőznie, hogy a Földről érkező csapatok ki tudják bányászni az értékes anyagokat. Ennek érdekében a bolygót lakó nép óriási, kék színű emberszerű lényeihez hasonló avatarokat tenyésztettek ki a földi tudósok, amely testeket tudatátvitellel képesek embergazdáik irányítani.
Jake időközben beleszeret a na’vi életbe (és a törzsfő lányába), majd teljesen átáll a pártjukra a gonosz, militarista, kizsákmányoló emberek ellen, akik ki akarják pusztítani a nekik ellenállókat a bolygóról. Az első rész végén a haldokló Jake lelkét a sámánjuk vezetésével transzban éneklő és táncoló törzsbeliek egy szeánsz keretein belül „átköltöztetik” avatarjába, hogy a második részben már egy egészséges, családját védő, teljes értékű na’viként folytassa a harcot az emberek, illetve azok gonosz avatarjai ellen. A harcok elől azonban Jake a családját egy vízi törzshöz menekíti, melynek következményeként az első részben megismert esőerdők mesebeli élőlényeit kiegészítendő most az elképesztően élethű és részletesen felépített óceánvilágba nyerhetünk közelebbi betekintést.
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
2023.01.20. (XXVII/3)
