A nikaiai zsinaton megfogalmazott hitvallás máig a legtöbb felekezet közös nevezője.(Forrás: Wikipédia)
Nikaiában (latinul Nicea, ma İznik, Törökország) a birodalom különböző területeiről gyűltek össze a püspökök magának Konstantin római császárnak a felhívására.
A gyűlés kiváltó oka az volt, hogy megvitassák egy bizonyos Arius (Areiosz) nevű alexandriai presbiter azon tanítását, amelyben egyedül az Atyát tartotta valóban Istennek, míg a Fiút csupán az első teremtménynek, aki nem osztozott az Atyával ugyanolyan isteni természetben, hanem az Atya őt erkölcsi kiválósága révén mintegy adoptálta és így lett a fogadott Fia.
A zsinaton megjelent 250-300 püspök túlnyomó többsége (öt kivételével) elutasította ezt a tanítást, mivel az szembement mind az Újszövetség apostoli szerzőinek, mind az azt követő évszázadok mértékadó egyházi tanítóinak tanúbizonyságaival és írásértelmezésével. Arius tanaira válaszul megfogalmaztak és elfogadtak egy hitvallást, amelyben kimondták, hogy a Krisztus, Isten Fia homousziosz, azaz egylényegű az Atyával.
Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete
Az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt »
Húsvét, az örömünnep
A szabadulás és a megváltás története »
Bán Mór: Hunyadi János a hit védelmezője volt
(ami a sorozatból eltűnt) »