Amint azt az új katolikus egyházfő nevének sorszáma is mutatja, a Leó név nagy múltra tekint vissza a pápaság történetében. Sőt, bizonyos szempontból a pápaság története e névvel kezdődött, hiszen a 440-ben trónra lépő I. „Nagy” Leó volt az első római püspök, aki vette magának a bátorságot, hogy Péter apostol örökösének nevezze magát. Az Attila hun vezért a birodalom fővárosának ostromáról lebeszélő egyházfő egész életében harcosan képviselte a pápaság egyetemes és legfőbb tekintélyének elvét. Tulajdonképpen őt nevezhetjük az első igazi, mai értelemben vett pápának.
Hatalomcentrikus regnálása vonzó mintát nyújtott utódai számára: a 492-ben hatalomra kerülő I. Geláz már Krisztus földi helytartójaként hivatkozott magára, és ő vezette be a pápaság spirituális és politikai hatalmát rögzítő két kard elméletét is, ami az egész középkor világának meghatározó eszméje volt. Minden bizonnyal
I. Leó öröksége is inspirációt jelenthet Robert Prevost programja számára, azonban mindeddig inkább egy jóval később élt, azonos nevű egyházfőre, XIII. Leó pápára hivatkozott. Az ő öröksége pedig nem kevésbé izgalmas napjainkban.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2025.07.18. (XXIX/29)
