Képzeljünk csak el egy olyan társadalmat és az erkölcs olyan mértékű válságát, amikor a köznép már attól teszi függővé egy kormányzat megítélését, hogy hány fesztivált rendez. Róma pontosan idáig süllyedt: az emberek a szórakoztatásukat az államtól várták, és ennél több nem is nagyon érdekelte őket.
Miután Rómában egy isteni szintre emelt zsarnok kezébe koncentrálták a hatalmat, a császárok pénzosztásokkal és egyéb jóléti intézkedésekkel igyekeztek megnyerni a népet, és megelőzni a lázongásokat (lásd előző rész).
Ezután következtek a nagyszabású játékok. Az arénákban szervezett látványosságok állami monopóliumnak számítottak: birodalmi hivatalnokok rendezték őket. Amíg a nép a stadionban múlatta az időt, addig sem rendetlenkedett. Mindenhol rendeztek ilyeneket a birodalomban, erről tanúskodik nálunk is katonai amfiteátrum Aquincumban vagy a szombathelyi és soproni romok.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2025.01.03. (XXIX/1)
