„Augustus kora” – Jézus születésének idejére Róma állami eszménye isteni magaslatokba tört. (Forrás: Getty.edu)
MEGALKUVÁS NÉLKÜL! Az elmúlt évben a Hetek minden korábbinál élesebben állt ki az igazság mellett: legyen szó a keresztény értékek védelméről, vagy az Izrael melletti kiállásról. Fizessen elő Ön is, hogy jövőre is folytatni tudjuk ezt a munkát: részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon.
A mai populizmus és a popkultúra hasonló elvek mentén kezd népbutító eszközzé válni, mint ahogy a római időkben a „kenyeret és cirkuszt” politikája. Az alábbiakban egy olyan folyamatot ismertetünk, ami tömegeket érint, és amely sokak számára teszi fogyaszthatóvá azt, amit nem kellene. Azt vizsgáljuk, hogy miként jut el egy társadalom odáig, hogy megelégszik a jóléttel és a szórakozással, és sorsának alakulását a vezetőire hagyja.
A „kenyeret és cirkuszt” szállóige Juvenalistól származik. Az 1–2. század fordulóján élő római költő és szatirista már mint kortárs reagált egyik szatírájában arra a jelenségre, amikor a nép nem kér mást, csak szórakoztatást.
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
2024.12.06. (XXVIII/49)
