Aktuálishetilap

Európában a hőmérséklet-emelkedés üteme a globális átlag kétszerese. A régió ma körülbelül 2,5 fokkal melegebb, mint az első ipari forradalom idején – csaknem a duplája az 1,4 fokos globális átlagnak. Az öreg kontinensen megváltozott a légköri mozgás, és csökkennek a hótakarók, amelyek visszavernék a nap­su­ga­rakat, így a felszín tovább meleg­szik. Érdekes módon még a levegő tisztulása is hozzájárul a forrósághoz, mivel a tiszta levegőben kevesebb a részecske, még több napfény jut a földre.

2026 nyarán a Pó, a Rajna és a Duna vízszintje is rekordalacsonnyá vált, ami számos következményt hozott magával: akadozik a folyami és vasúti szállítás, több atomerőműben a hűtővíz hiánya miatt le kellett állítani a reaktorokat, és a vízerőművek termelése is bizonytalanná vált. Lengyelországban a Visztula alacsony vízállása miatt kellett erőműveket leállítani, a hálózatüzemeltető pedig rendkívüli intézkedéseket vezetett be – Donald Tusk miniszterelnök „nagyon nehéz időszakról” beszélt. A meleg levegő fokozza a párolgást, a kiszáradt talaj pedig heves esőzéskor nehezebben nyeli el a vizet – így egyszerre nő az aszály- és az árvízkockázat is. Az extrém időjárás legfájóbb következménye az emberi veszteség. A 2026. júniusi hőhullám nagyságrendileg 10 ezer halálesetet okozott Európában. 

Gazdasági hatás

A hosszan tartó hőség amellett, hogy károsítja az infrastruktúrát és növeli az energiaigényt, a termelékenységet is csökkenti. A 2026. júniusi hőhullám becslések szerint 9 millió tonna termést pusztított el az európai betakarításból, ami hozzávetőleg kétmil­liárd eurós veszteség. 

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek