Erzsébet királynő inasa számol be könyvében őfelsége kedvenc desszertjeiről, József Attila legaberráltabb gondolatait teszik „közkinccsé”, vagy épp egy amerikai elnök életéről adnak ki 3000 (!) oldalas életrajzot… az információs forradalom korában minden is érdekel minket, s ennek talán kevesebb akadálya van, mint bármikor.
Rendszeresen felhívják a figyelmünket, hogy túl sok információt osztunk meg magunkról a közösségi média platformjain, üzenetekben. Adataink tömegéhez adunk hozzáférést, lassan bárkinek, a saját kényelmünk érdekében. Soha önként annyi adatot nem ruházott át ember hatóságoknak, cégeknek, mint napjainkban. S ahogy mondják: a kor meghatározza a kortárs alkotói gondolkodást is. Minden alkotás egyben saját korának tükörképe is.
Bár a pletykaéhínség egyidős az emberiséggel, és a „jól informáltság” mindig a társadalmi státusz garanciáját jelentette, a másikkal, a tudatlannal szembeni előnyt; ekkora, mondhatni határtalan tér sosem nyílt még előtte. Az információs forradalom előtt csak a saját közeli ismerőseinkről lehettek vélt vagy valós információink, és csak annyi, amit egy kis emberi közösség ki tudott ötleni és be tudott fogadni – mondjuk ez sem csekély mennyiség.
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »