Szoboszlai öröme amiatt is érthető, mivel – miként azt szakértők is megerősítették lapunknak – a mai napig mindenhol a világon az jellemző, hogy a jó házasságban élők boldogabbak és elégedettebbek, mint a nem házasok, s mind fizikai, mind mentális egészségük jobb az átlagosnál. Akit behatóbban érdekelnek a részletesebb adatok, érdemes megnézni a KINCS gondozásában megjelent Család – Érték – Tér című tanulmánykötet kutatási beszámolóit. Ebből az is kiderül, hogy a házasság intézményét a magyar társadalom 76 százaléka, ezen belül a 18–29 éves magyar fiatalok 72 százaléka tartja a maga életében is fontosnak, s egyben a gyermekvállalás szempontjából a legmegfelelőbb párkapcsolati formának.
A magyarok házasság- és családpártisága annak ellenére is stabil, hogy 1980 óta Magyarországon is a globális trend erősödik, azaz folyamatosan csökken a házasságkötések és a születések száma, s egyidejűleg nő az élettársi kapcsolatoké és a válásoké. Ezt a trendet sikerült egyedülálló módon megfordítanunk 2010–2021 között, amikor hazánkban robbanásszerűen megugrott a házasságkötések száma, és nőtt az egy nőre jutó átlagos gyerekszám is, miközben csökkent az élettársi kapcsolatok és a válások száma.
A 2021-es adatok azt mutatták, hogy Magyarországon a házasok és a gyermekesek jobb anyagi helyzetben és nagyobb elégedettségben éltek, mint a nem házasok és a gyermektelenek. Szakemberek szerint ez részben a 2013 utáni gazdasági fellendülésnek, részben a családtámogatásoknak – elsősorban a családi adókedvezménynek – volt köszönhető.
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete
Az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt »