Hogy megértsük Erdoğan globális ambícióit, a történelemkönyvhöz kell nyúlnunk. A török elnök példaképének I. Szelim oszmán szultánt tartják, akinek uralkodása alatt az Oszmán Birodalom regionális erőből globális óriáshatalommá nőtt, és egyben az egyetlen iszlamista birodalommá tudott válni.
Ehhez először 1517-ben meghódították a mamlúkok által irányított Egyiptomot, majd Kairót Mekka és Medina követte, a Hidzsáz (ami a mai Szaúd-Arábia területe) önkéntes behódolásának köszönhetően. Ezáltal a hit védelmezőjének járó címet is felvehette I. Szelim szultán, aki kalifaként folytatta az uralkodását 1520-as haláláig.
Azonban maradandó örökséget hagyott maga után, hiszen az Oszmán Birodalom évszázadokig megőrizte a Szelim ideje alatt elfoglalt területek jelentős részét és a dominanciáját a közel-keleti és a földközi térség keleti részén. Az 1923-ban megalakuló új török köztársaság vezetőinek viszont szinte mindegyike elhatárolódott az Oszmán Birodalomtól, és az iszlámtól is, ami helyett az állam szekuláris jellegét hangsúlyozták.
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
2025.06.13. (XXIX/24)
