Budapest fürdőkultúrája igencsak régre nyúlik vissza: gyakran fürdővárosként is emlegették, valamint nemzetközi szinten híresek és kedveltek voltak fürdői. Napjainkban miként változott ez meg? Mennyire vonzzák még a bel- és külföldi látogatókat?
- Amikor 1937-ben a Gellért Szállóban megalapították a Nemzetközi Fürdőszövetséget, Budapestet örökös fürdővárosnak nevezték ki. Megítélésem szerint Budapest a mai napig e címhez méltón fogadja a vendégeket. A számok magukért beszélnek: a tavalyi évben megközelítőleg négymillió vendégünk volt.
A magyar vendégek esetében két típusú látogatóról beszélhetünk. Vannak azok, akik alapvetően a sport- és wellnesslehetőségek miatt keresik fel fürdőinket, valamint egy szűkebb kör, akik kimondottan a gyógyszolgáltatásokért látogatnak meg minket. A külföldi vendégeink pedig – ahogy a statisztikák is mutatják – elsősorban a csodálatos építészetük miatt keresik fel a történelmi fürdőket. De természetesen a vízben való üdülés is ad számukra egy vendégélményt!
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2025.06.20. (XXIX/25)
