hetilap

"Újrakezdjük a világot!” – talán Thomas Paine e gondolata summázza legtalálóbban a második Trump-éra ambiciózus jövőképét, amelyet az Egyesült Államok 47. elnöke beiktatási beszédében hirdetett meg. Habár pozitív várakozásra okot adó kijelentések is elhangoztak, többeket – jogosan – megdöbbentettek a frissen beiktatott elnök nyíltan imperialista szólamai. (Hiszen ne feledjük, hogy ugyan a beszédben csak a Panama csatorna visszaszerzése és a Mars meghódítása hangzott el, korábban Grönland és Kanada Amerikához csatolása is felmerült!)

Az „amerikai aranykor” eljövetelét bejelentő Donald Trump felelevenítette az amerikai történelem egy vitatott fogalmát, a manifest destinyt is. A magyarul nyilvánvaló rendeltetésnek vagy isteni küldetésnek fordítható kifejezés használatával Trump nem új keletű törekvéseknek adott hangot, és nem is csak egy 19. századi eszmét exhumált. E gondolat ugyanis már az alapító atyák idején is komoly jelentőséggel bírt: az isteni küldetés ideája a kezdetektől jelen volt az amerikai pszichében, és az imperializmus korának lezárultával sem veszett ki az amerikai politikából.

A hegyen épített város

Habár mostani szlogenszerű formájában valóban csak a 19. században született meg, a manifest destiny mögött meghúzódó eszme gyökerei sokkal régebbre nyúlnak vissza. 1630-ban, az Arabella hajóval érkező puritánok lelkésze, John Winthrop híressé vált prédikációjában hangzott el a mondat, miszerint az amerikai telepeseknek isteni küldetésük, hogy „hegyen épített városként” világítsanak az emberiség számára.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek