A hírek szerint növekszik a magányos turisták száma, és Magyarországon is vannak olyan irodák, amelyek külön turistautakat szerveznek szingliknek, ám a tolongás nem nagy. „Azt gondolom, hogy szép számmal vannak olyanok, akik azért nem mennek nyaralni, mert egyedül nincs hozzá kedvük. Sem magyar, sem külföldi turistacsoportoknál nem jellemző, hogy magányosan utaznának az emberek, a legtöbben ismerősökkel, barátokkal jönnek, már csak amiatt is, mert az egyágyas szobák jellemzően mindenhol felárasak” – mondta el lapunknak egy idegenvezető, aki Magyarországon és Dél-Európában vezet csoportokat.
Hozzátette: eleve az internetnek és a fapados légitársaságoknak köszönhetően, majd a Covid lecsengése után kinyílt a világ, tömegek vágtak neki a nagyvilágnak. S akárcsak a kávéház, a mozi, a koncert, úgy az utazás, nyaralás is jellemzően társas szabadidős tevékenység. „Leszámítva egy-két kalandvágyó fiatalt, az egyszemélyes utazó szerintem elég ritka. Ebből a szempontból kétségtelenül hátrányba kerülnek azok az egyedülállók, akiknek nincsenek barátaik, szabadidős partnereik, azaz hiába lenne rá pénzük, nincs kivel megosztaniuk az élményeiket. Ez nem egyszerű helyzet, nem beszélve arról, hogy ha két barát vagy két barátnő utazgat, akkor könnyen homoszexuálisoknak nézik őket, és van, akiket ez zavar” – jegyezte meg a csoportkísérő.
A nyaralást tervező magyarok aránya évtizedek óta egyharmad körüli, s a többségüket nem a magányos honfitársaink teszik ki, hiszen minél jobb társadalmi státusza van valakinek, annál valószínűbb, hogy kiterjedt a kapcsolatrendszere, és nyaralásra is telik neki. Ifjúságkutatások szerint a fiatalok negyede nem tudja kivel eltölteni a szabadidejét, de a nyaralás összetettebb téma. Mert a nyaraláshoz jellemzően pénz, idő és olyan társ, társaság vagy család kell, akivel meg lehet osztani az élményeket. Szakemberek szerint a társadalomban elsődleges választóvonalat képez, hogy ki tud elmenni nyaralni és ki nem.