Ahogy megérkezünk Pórszombatra, a medesi kereszthez vezet fel bennünket Kovács Gyula. Hamarosan rájövök, hogy ez az a hely, ahonnan kiindulva a tündérkert mozgalma igazán megérthető.
Mint meséli, nyugatról a Göcsej és az Őrség, és keletről a Székelyföld feladata volt, hogy a betörő szabadcsapatokat távol tartsa. Ahhoz, hogy a veszedelmet megfékezzék, az itt élő emberek az Árpád-kortól egészen addig, amíg az oroszok be nem jöttek, szabad státuszt élveztek. Nem egyházi, főúri uradalmak voltak itt, hanem gazdaemberek teljes önrendelkezéssel – ez határozta meg a helyi mentalitást.
A kereszt helyén valaha Medes falu Keresztelő Szent János tiszteletére épített temploma állt. Az emlékmű ma „Göcsej Mohácsát” jelzi a régen Szentegyházi tetőnek nevezett területen: 1600-ban, amikor a török elfoglalta Kanizsa várát, hatvanhét települést is elpusztított itt (Kovács Gyula újabb kutatásai alapján ez a szám több mint kilencven lehetett). A lakosság lemenekült a völgyekbe, a mocsarakba; nagyon kevesen élték túl a török dúlást, mint ahogy később a labanc rajtaütéseit is.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »