Ha szeretnénk egy igen különleges anyagot látni, akkor elég, ha rápillantunk a ceruzánkra. A benne található grafitnak semmi máshoz nem hasonlítható szerkezete és tulajdonságai vannak; egyetlen kategóriába sem sorolható. Zavarba is szokta hozni a rendszerező elméjű tudósokat.
A grafit könnyen lemezkékre válik szét: ezt használjuk ki, amikor papírra rajzolunk. Rétegeit hatszögben egymáshoz kapcsolódó szénatomok alkotják, amelyek hasonlóan erősen kötődnek egymáshoz, mint a gyémánton belüliek. Ezért van az, hogy ez a két anyag nem oldódik semmiben és igen magas az olvadáspontjuk.
A gyémánt esetében a szénnek mind a négy, kötésekre rendelkezésre álló elektronja „be van fogva”, de a grafitban a rétegen belüli kapcsolatok csak három elektront kötnek le, így atomonként egy negatív töltésű részecske a síkok közé kerül. Ez a magyarázata, hogy a grafit – a nemfémes elemek között egyedülálló módon – vezeti az áramot. A rétegek közötti elektronok nem teremtenek erős kapcsolatot, ezért „hámlanak le” a grafitlemezkék.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »