Szinte közhelynek számít Kanadáról mint olyan országról beszélni, amelyet sajátos politikai kultúrája megóvott a jelentős társadalmi konfliktusoktól. Ennek aláhúzására szokás a gyakran intenzív közéleti viharokat produkáló Egyesült Államokkal is összehasonlítani.
Ezért lehet meglepő, hogy más közelmúltbeli példák – brexit, Donald Trump megválasztása, francia sárgamellényesek – után épp itt adott magáról újabb életjelet a populizmus. A Covid-korlátozások miatt besokallt kamionosok „szabadságkonvoja” valahogy nem illik ide – Kanada, mint mondják, veleszületetten más.
A szabadságjogok és a népi szuverenitás eszméin alapított Egyesült Államokkal ellentétben Kanada éppen hogy ezeknek az elveknek az elutasítása mentén formálódott. Berendezkedését nem liberális vagy konzervatív pólusok közt elfoglalt helye szerint szokás meghatározni: legmarkánsabb elemként a „lázadásbiztosságot” emelik ki.
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
Emlékezés az aradi hősökre
Kik érted haltak »
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »