Szinte közhelynek számít Kanadáról mint olyan országról beszélni, amelyet sajátos politikai kultúrája megóvott a jelentős társadalmi konfliktusoktól. Ennek aláhúzására szokás a gyakran intenzív közéleti viharokat produkáló Egyesült Államokkal is összehasonlítani.
Ezért lehet meglepő, hogy más közelmúltbeli példák – brexit, Donald Trump megválasztása, francia sárgamellényesek – után épp itt adott magáról újabb életjelet a populizmus. A Covid-korlátozások miatt besokallt kamionosok „szabadságkonvoja” valahogy nem illik ide – Kanada, mint mondják, veleszületetten más.
A szabadságjogok és a népi szuverenitás eszméin alapított Egyesült Államokkal ellentétben Kanada éppen hogy ezeknek az elveknek az elutasítása mentén formálódott. Berendezkedését nem liberális vagy konzervatív pólusok közt elfoglalt helye szerint szokás meghatározni: legmarkánsabb elemként a „lázadásbiztosságot” emelik ki.
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
2022.02.11. (XXVI/6)
