Melyik szülő ne szeretné, hogy gyermeke „elsajátítsa és hatékonyan alkalmazza az érzelmek megértéséhez és kezeléséhez szükséges tudást, hozzáállást és képességeket annak érdekében, hogy pozitív célokat tűzzön ki és érjen el, empátiával forduljon mások felé, támogató kapcsolatokat alakítson ki és tartson fenn, és felelősségteljes döntéseket hozzon”? (Az idézet a selinaction.hu honlapról származik.) Ugyanakkor, ha csak erről szólna a szociális és érzelmi tanulás (SEL), akkor is jogosan merülne fel a kérdés, hogy mindez elsődlegesen tényleg az iskola feladata-e. De a SEL nem csak erről szól.
Az Egyesült Államokban az oktatási rendszer minden szintjén (már óvodáskortól) intenzíven találkoznak a gyerekek a kritikai fajelmélettel, a társadalmi igazságosság és egyenlőség propagandával, obszcén irodalommal és az identitáspolitika más megnyilvánulásaival. A woke ideológiák átadását egyetlen nagy keretrendszer biztosítja: ez a SEL.
Noha úgy tűnik, hogy a kritikai fajelmélet, majd a genderideológia hirtelen jelent meg a közelmúltban az oktatásban, ez a folyamat évtizedek óta lassan, de módszeresen zajlott a szülők tudta nélkül. Ezért mondhatjuk, hogy még ha ezek a tananyagok ki is kerülnek az osztálytermekből, a SEL mint közvetítő eszköz továbbra is lehetővé tenné a radikális eszmevilág iskolai terjesztését.