Életének két tanulsága van. Az egyik, hogy amikor még nem volt Big Tech, a mikroszámítógépek gyártói-fejlesztői között óriási csaták dúltak. (Erről szól a Micro Men című brit sorozat.) Akkor és azóta is mindig az számított kérdésnek, hogy melyik platform diadalmaskodik a lakásokba beköltöző személyi számítógépek kínálatában.
A historikus nevek egy részét az X és Y generációk jobban ismerhetik: ZX Spectrum, C64, Atari, Acorn, a briteknél a BBC Micro. Ebben a korszakban a kreatív, gyorsan reagáló, pionír szellemiségű emberek alakították a komputerek jövőjét.
Clive Sinclair halálával a másik tanulság még nyilvánvalóbb. Az informatikában feltűnő innovátorok ugyanis milliók életére lettek hatással. A nyolcvanas években milliónyi fürge agyú, az internet hiányában csak saját leleményességére számító tizenéves döntött úgy, hogy programozó lesz. Sokszor az idővel jobban eleresztett, gimnazista korú diákok álltak össze 2-3 fős csapatokká, és (főleg) játékprogramokat írtak, amelyek Európában, Kelet-Európában, sőt a nyugati világban is elérhetővé váltak a kor adathordozóin: kazettákon és floppyn.
2021.09.24. (XXV/38)
