Németország kormányának hivatalos programban kitűzött célja, hogy 2022-re, azaz két éven belül teljes egészében lekapcsolják az atomerőműveket. A kieső energiafejlesztő kapacitást azonban nemcsak megújuló energiaforrásokkal, azaz szélerőművekkel vagy napelemmel próbálják majd pótolni, hanem kénytelenek lesznek fosszilis energiahordozókat (szenet, kőolajat és földgázt) árammá alakító létesítményeket is használni. Az atomenergia ugyanis olyan hatékony, hogy a csak bizonyos helyeken és bizonyos időszakokban működő megújuló energiaforrások nem tudják pótolni a kiesést, a lakosság pedig egyelőre nem hajlandó csökkenteni a fogyasztási szintet – pedig a kormány programja ezt is tartalmazza. A fosszilis energiahordozók használata viszont ellentmond annak a célnak, hogy az 1990-es szintről 40 százalékkal csökkentsék az üvegházgázok, azok közül is elsősorban a szén-dioxid-kibocsátást, amire Németország a párizsi klímaegyezményben vállalt kötelezettséget 2015-ben.
A német politikában kiemelt szerep jut a környezetvédelemnek, és ez a gazdasági életet is jelentősen meghatározza. A bajor tartományban 1995 óta létezik a helyi kormányzat és a gazdasági vállalkozások között egy klímamegállapodás, amelynek tartalma nagyjából az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozik.
A jelenlegi miniszterelnök, Marcus Söder – aki 15 éves korától tagja a Keresztényszociális Uniónak – október elején újabb megállapodást hozott tető alá, amelyben több mint 2700 üzleti vállalkozás vesz részt, és amely az egyébként ötévente megújuló korábbi megállapodásokkal szemben sokkal hosszabb távra szól. Ennek ellenére a bírálók nagyon szkeptikusak, és azzal érvelnek, hogy hiába létezik régóta hasonló, teljesen önkéntes megállapodás a gazdasági szereplők és a politikai vezetés között, az utóbbi időszakban mégis jelentősen növekedett az üvegházhatású gázok kibocsátása Bajorországban. Emiatt aztán csak marketinglépésnek tekintik a nagy médianyilvánosság előtt aláírt újabb megállapodást. A dokumentum legnagyobb kritikusai között van a bajor parlament zöldpárti frakciójának vezetője, Ludwig Hartmann is, aki szerint a problémát ez a lépés nem oldja meg, bár nagyon jól mutat a sajtóban.
2020.10.22. (XXIV/43)
