A sporttörvény rendelkezése szerint a sportági szövetségek törvényes működését az Országos Testnevelési és Sporthivatal (OTSH) felügyeli. Mivel a hivatal megszűnt, ezért ez a felügyeleti jog a jogutódra, vagyis a sportminiszterre szállt. Már a tavalyi év folyamán ismertté vált a közvélemény előtt, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség működésében szabálytalanságok lehetnek. Az első vizsgálatot a felügyeleti jog alapján még tavaly az OTSH elnöke rendelte el. A december elejére elkészült vizsgálat feltárta az MLSZ működésében a szabálytalanságokat, felhívta a figyelmet arra is, hogy a szövetség belső szabályai több helyen nem egyeznek a hatályos törvényekkel. A sporttörvény 45 napos határidőt ad arra, hogy intézkedések történjenek a szabálytalan működés kiküszöbölésére. Ha az intézkedés elmarad, vagy ismétlődő vagy súlyos törvénysértések történnek, akkor a miniszter felfüggesztheti a szövetség elnökét és elnökségét.
Az MLSZ-t érintő második vizsgálatot már a sportminiszter rendelte el, s az arról készült jelentés elolvasása után február 4-én rögtön elrendelte az MLSZ elnökségének és elnökének, Kovács Attilának a felfüggesztését. Azóta is vitatott, hogy a sportminiszter helyesen, a jogszabályok betartásával járt-e el, vagy pedig jogtalan volt a felfüggesztés.A felfüggesztés jogosságát vizsgálva először azt kell megnézni, hogy a vizsgálati anyag mennyire ad erre okot. Az MLSZ-t érintő vizsgálatok szövege kikerült az internetre. Bárki, aki érdeklődik utána, hozzáférhet. Persze az még nem biztos, hogy meg is érti a sokszor csak könyvvizsgálók számára érthető szöveget.
Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke lapunk kérdésére elmondta: semmi biztosíték nincs arra nézve, hogy az elvégzett vizsgálat megállapításai helytállók, akár az öszszes megállapítása is rossz lehet. A megállapított szabálytalanságok egyik köre, amikor a szövetség nem tartotta meg a saját szabályzatát – például ilyenek a leltározással kapcsolatos előírások, habár ezek Zara László szerint nem olyan súlyú ügyek, ha egyébként a leltárt elvégezték, hogy a felfüggesztés alapjai lehettek volna. A szabálytalanságok második köre: amikor az MLSZ szabályzatai nem voltak összhangban a hatályos törvényekkel. Zara úr felhívta a figyelmet arra, hogy a felfüggesztés alapjául szolgáló februári vizsgálati anyag elismeri, hogy ezek kiküszöbölésére az MLSZ-ben történtek intézkedések.
Kovács Attila, az MLSZ volt elnöke lapunknak elmondta, hogy voltak olyan pontok, amelyeknek a végrehajtására csak a szövetség küldöttközgyűlésének van felhatalmazása, ezek végrehajtására a gyűlést összehívták, de a megtartására nem volt még idő. Néhány vizsgálati észrevétel jogosságát viszont vitatták, ám ezt jelezték is a sporthivatalnak. Dr. Berényi Sándor egyetemi tanár, aki az igazgatási jog egyik hazai szakértője, lapunknak elmondta, hogy ha a felügyeleti jog gyakorlója a törvényekkel ellentétes szabályozást vagy határozatokat észlel, akkor ennek megállapítása után bírósághoz kell fordulnia, és kérnie annak hatályon kívül helyezését. Dr. Kolláth György alkotmányjogász, a sportjog egyik hazai szakértője (aki az ezen ügyet vizsgáló parlamenti albizottsági ülés után nyilatkozott lapunknak) elmondta, hogy ilyen határozatoktól hemzsegett az MLSZ, de sem a sporthivatal, sem a sportminiszter nem tette meg azok hatályon kívül helyezésére a szükséges lépéseket.
A vizsgálati anyag alapján Zara László úgy látja, hogy a szövetségben nem vezettek megfelelő nyilvántartásokat, nem könyveltek pontosan, a készletmozgásokat nem megfelelően követték. Ezért szerinte elsősorban a főkönyvelő vagy gazdasági igazgató a felelős, aki vagy nem volt elég erélyes, vagy nem dolgoztak megfelelően a keze alá. Kovács Attila szerint ezek a nyilvántartások megfelelőek voltak, készen a megfelelő határidőkre. Arra a kérdésünkre, hogy a szövetségben kialakult helyzetért mennyire volt felelős a szövetség főtitkára, Kovács azt válaszolta, hogy ezekben leginkább az apparátus vezetője a felelős, a főtitkár. Úgy gondolja: érthetetlen, hogy amikor a felfüggesztés az egész MLSZ-vezetést érinti, akkor helyén marad az ügyekért leginkább felelős főtitkár, aki ráadásul tagja is volt a felfüggesztett elnökségnek is.
Azért folyik arról találgatás, hogy mi lehetett a felfüggesztés konkrét alapja, mert a miniszteri határozat nem szól a döntés indokairól. A vizsgálat anyaga 170 milliós hiányt mutat ki, a Kovácsék által megbízott könyvvizsgáló ezzel szemben csak 39 milliónyit. Zara László elmondta, hogy ez nem azt jelenti, hogy bárki bármilyen pénzt eltüntetett volna (ezt senki nem állítja), hanem azt, hogy több kiadásra vállaltak elkötelezettséget, mint amennyire pénze volt a szövetségnek, szerinte ez mindenképpen az elnökség felelőssége. Kovács Attila ezt úgy magyarázza, hogy ez a 39 milliós forráshiány úgy jött létre, hogy azt az 1999. évi bevételekre tervezték. Dr. Kolláth György lapunknak elmondta, hogy a sportminiszternek nem feladata gazdálkodási kérdések vizsgálata: az MLSZ önkormányzat, ezekről a kérdésekről a közgyűlésnek kell döntenie. Akik a felfüggesztés jogosságát megkérdőjelezik, arra hívják fel a figyelmet, hogy a határozatból hiányzott az indoklás. Dr. Berényi Sándor szerint, ha a törvény meghatározza, hogy a felfüggesztés csak ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén lehetséges, akkor ez a határozathozót kötelezi annak indoklására, hogy mi is az az ismételt vagy súlyos jogszabálysértés, amely miatt meghozta ezt a döntést. Ez nem történt meg a miniszteri határozatban. Dr. Kolláth György szerint az ismételtséget elég nehéz lenne bíróság előtt bizonyítani, mivel egyértelműen történtek intézkedések a szövetség részéről a jogszabálysértések megszüntetésére. Valójában a felfüggesztés azért sem volt jogszerű, mert hiányzik egy fontos formai követelmény: a határozat rendelkező része. Enélkül ez csak egy sajtónyilatkozat a felügyelőbiztos kinevezéséről.
Kecskés László, a pécsi egyetem polgárjogi tanszékének vezetője szerint Deutsch miniszter úr döntése helyes és a törvényeknek megfelelő volt, habár annak stílusával nem ért egyet. Az ő felfogása szerint az MLSZ-nek mint köztestületnek olyan területeken van jogosítványa, amelyeket ha ő nem látna el, akkor az állam megtenné azt, így ezt a jogosítványt az államnak bármikor joga van visszavonni. Szerinte ebben az esetben is ez történt. Viszont a miniszternek figyelembe kell vennie a labdarúgó-szövetség önkormányzatiságát is, ezért egy ilyen ügy lágy kezelést igényel, ami ezúttal sajnos nem történt meg. Szerinte jogorvoslatra még közigazgatási bíróságon sincs lehetősége az MLSZ elnökének, akkor sem, ha esetleg a kiindulási pontul szolgáló vizsgálat téves lett volna. Legfeljebb polgári peres eljárás során kérheti számon az őt ért kárt.
Dr. Kolláth György szerint viszont Kovács Attila bíróság előtt szerezhet jogorvoslatot. Erre azért is szükség van, hogy a hatalmon lévők az eljárási szabályokat betartsák, és hogy a jog ezekkel is gátat szabjon az önkényeskedésnek.
Eközben Deutsch Tamás március 19-re összehívta az MLSZ küldöttközgyűlését. Miközben az MLSZ eddig egy fillért sem kapott ettől a kormánytól, Orbán Viktor a magyar futballtársadalom ismert tagjai előtt felvetette, hogy a megújuló MLSZ megkaphatja a költségvetésben a labdarúgás számára elkülönített 500 millió forintot, sőt további pénzösszegeket helyezett kilátásba. Dénes András az Ifjúsági és Sportminisztérium képviseletében lapunknak elmondta, hogy a pénzt akkor adja a kormány, ha a szövetségnél szerkezetváltás következik be, ez is egy érv a váltásra. Arra a kérdésre, hogy ha ez a váltás Kovács Attila vezetésével történne, megkapná-e a pénzt a szövetség, Dénes elmondta, hogy szerinte a szerkezetváltás a döntő, habár szerinte ez Kovács Attilával nem elképzelhető, ezért nem hiszi, hogy "ez a kormány pénzt adna Kovácsnak". Dénes András elmondta azt is, hogy Orbán miniszterelnök úr az említett megbeszélésen kifejtette: ha tiszta viszonyok lesznek a honi labdarúgásban, akkor a kormányzat megfontolja, hogy befektetési kedvezményekkel támogassa azokat, akik a sportágra áldoznak.
Ugyanezen a találkozón Deutsch Tamás sportminiszter a javasolt szerkezetváltás részeként ismertette a bajnokság lebonyolítási rendjére vonatkozó javaslatokat. Arra a kérdésünkre: nem politikai beavatkozás-e, hogy ezen tervezet szövetségbeli támogatása a feltétele a szövetség anyagi támogatásának, Dénes András azt válaszolta, hogy ezt nem gondolja: a minisztériumnak joga van arra, hogy javaslatát előterjessze. Arra a kérdésre: tud-e nyugat-európai példát, hogy egy minisztérium készít javaslatot a bajnokság kiírására, Dénes úr azt mondta, hogy nem tud, de azt sem mondja, hogy ilyen nincs.
Felvetettük a kérdést, hogy ha a bíróság jogszerűtlennek ítéli Kovács felfüggesztését, és közben ezen esetleges hibás felfüggesztés hatására a szövetség visszahívja az MLSZ-elnököt, és az újabb választásból a felfüggesztés hatására ki van zárva Kovács, akkor az nem tűnhet-e a FIFA szemében politikai beavatkozásnak? Erre Dénes András azt mondta, hogy felesleges találgatásokba bocsátkozni, az elnökváltás jelenleg nem szerepel a szövetség napirendjén. Az viszont igaz: van arra lehetőség, hogy a küldöttközgyűlésen helyben egy küldött javaslatára – ha az 4/5-ös támogatást kap – napirendre kerülhet a kérdés.
Kovács Attila pedig lehet, hogy már érzi: ezzel szemben nem nagyon tehet semmit. Elmondta, ha visszahívja a közgyűlés, akkor már a bíróság sem helyezheti vissza az elnökségbe. De úgy gondolja, ha a bíróság előtt beigazolódik, hogy az őt felfüggesztő határozat törvénytelen volt, akkor Deutschnak le kell mondania.
1999. 03. 06. (III/9)
