A hhoz, hogy tisztán lássunk titkosszolgálati kérdésekben, fontos tudni, hogy Magyarország többek között a földrajzi elhelyezkedésének is köszönhetően, de hosszú évtizedek óta a nyugati és keleti világ hírszerzéseinek egyfajta „átjáróháza”, találkozási pontja. Így volt ez a hidegháború idején is, ahol a Bécs–Budapest tengely tulajdonképpen a kémvilág autópályája volt, a Kádár-korszak „legvidámabb barakkja” mutatott akkora nyitottságot, hogy itt zajlottak a legfontosabb információcserék. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti
Levéltára is bőséggel ad muníciót azoknak, akiket érdekel az, hogyan voltak bepoloskázva a budapesti luxusszállodák, és miként volt aktívan jelen a magyar fővárosban egyszerre a KGB, a Stasi és a CIA is.
A rendszerváltással mindez nem változott meg, sőt – inkább a szereplők köre bővült intenzíven. Ma már nemcsak az orosz és amerikai szolgálatok, hanem az európai országok és a Közel-, valamint a Távol-Kelet ügynökei is megfordulnak szerény hazánkban – és ez nem is annyira titok, jól mutatja ezt a tavaly májusban kirobbant „kémháború”, ami inkább volt adok-kapok, mintsem háború. Akkor az Ukrán Biztonsági Szolgálat azzal vádolta meg a magyar felet, hogy ügynökhálózatot működtettek Kárpátalján, akik katonai információkat gyűjtöttek, és felmérték, hogyan reagálna a helyi magyar lakosság egy esetleges katonai beavatkozásra.
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »