hetilap

Vagy ahogy mi keresztények szilárdan hisszük: örökké.

Ebben az esküben az szerepel, hogy azt a személyt, akit társul választunk, mindig is szeretni fogjuk, jóban és rosszban is, egészségben és betegségben is, szegénységben és gazdagságban is. Ígéretet teszünk arra, hogy ő lesz számunkra mindig is a legfontosabb, és együtt fogunk megöregedni.

Olyan ígéret ez, amely arról szól, hogy történjen bármilyen válság és nehézség, mi kitartunk egymás mellett.

Nem véletlen, hogy az ember számára talán az tudja a legnagyobb fájdalmat okozni, hogyha ebben kárt vall. Ahhoz, hogy ez ne következzen be, különösen nagy odafigyelésre és védelemre, vagy ha úgy tetszik – ellenállásra van szükség.

Különösen ezekben az években, amikor az élet viharai nagyon kikezdik az emberi kapcsolatokat, amikor a modern kor szinte minden „vívmánya” az ellen hat, hogy hűségesen ragaszkodjunk ahhoz az ígérethez, hogy letesszük az életünket a másikért. Pedig megéri. Harcolni és küzdeni, dolgozni és ápolni a házasságunkat, mert olyan különleges isteni ajándék ez, amely a teremtés óta elkíséri az emberiség történelmét, és akkor is fennáll majd, amikor ez a világ egyszer véget ér. Kulifai Máté