hetilap

Ez egy véleménycikk.

„Elveszítheted az oldaladat! Ha még néhány alkalommal megsérted a közösségi alapelveket, a Hetek véglegesen megszűnhet” – fogad bennünket a kellemes kis rendszerüzenet, ha megnyitjuk a Hetek Facebook-odalát. A figyelmeztetés mellbevágó, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a profilt kereken 13 évvel ezelőtt hoztuk létre, azóta több tízezernyi tartalmat tettünk közzé – munkánkat csaknem 56 ezren követik. Az elmúlt évek tudatos építkezése azonban hamarosan egy gombnyomásra véget érhet, ha a Face­book cenzúragépezete valamiért úgy döntene. 

Most mindenkinek, aki előfizet a Hetek nyomtatott verziójára, online előfizetést is ajándékozunk, amivel már csütörtökönként olvasható a friss újság és a teljes archívum is elérhető! Részletek a Hetekben és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.

A hivatalos „magyarázat”

Hogy pontosan miért döntene így, nyilván több magyarázat is létezik. Kezdjük a hivatalos indoklással. Egy évvel ezelőtt a Hetek aktívan nyomon követte a magyar országgyűlési választás eseményeit: munkatársaink kint voltak több helyszínen, megszólalt lapunknak Orbán Viktor magyar miniszterelnök és számos kormánypárti és ellenzéki politikus is. A videós elemzéseken, helyszíni tudósításokon túl percről percre élőben is tájékoztattuk az olvasóinkat a hetek.hu online híroldalunkon – így adtunk hírt minden bejelentésről és sajtótájékoztatóról, köztük a Parlamentbe meglepetésre bekerülő Mi Hazánk rendezvényéről is, amelyen Toroczkai László pártelnök mondott beszédet. 

Erről egyébként az MTI, a Magyar Távirati Iroda, a hivatalos magyar hírügynökség közölt híradást, ezt adtuk közzé mi is, majd tettük közzé a Facebook-oldalunkon is. Azóta eltelt egy év, mire a Facebook részéről két héttel ezelőtt érkezett egy figyelmeztetés, hogy megsértettük a közösségi alapelvek veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályát, amikor a hírt megosztottuk. Amikor ez ügyben felülvizsgálatot kért az egyik adminunk (gondolván, hogy nyilván valami félreértésről lehet szó egy újság esetében), akkor a Facebook ellenőrzéseket végző csoportja fenntartotta döntését, és eltávolította a bejegyzést. 

Egy poszt törlése még nem érne meg egy hetilap cikket, ám a döntést követően megkaptuk a figyelmeztetést, hogy a Hetek sokéves közösségi médiás munkáját egy pillanat alatt semmissé tehetik a közösségi alapelvek többszöri megsértése miatt. Arról viszont a Facebook nem adott tájékoztatást, hogy mikor sértettük meg korábban ezeket az alapelveket, ahogyan arra sincs semmilyen mód, hogy hivatalos úton kérjünk tájékoztatást, illetve magyarázatot a techcég figyelmeztetésére és korlátozó intézkedéseire.

Fellebbezésnek helye nincs

Ugyanis nemcsak egy végérvényes tiltást lengettek be a Heteknél a cenzorok, hanem különféle korlátozásokat már életbe is léptettek: tájékoztatásuk szerint a szabálysértések miatt a posztjaink megjelenésszámát lecsökkentették. Ez a valóságban azt jelenti, hogy némely bejegyzésünket jóformán szinte senkinek nem jelenítik meg, annak ellenére, hogy az oldalt 56 ezren követik. 
További fellebbezésnek helye nincs. A Facebooknak közismerten nincsen nyilvános magyarországi elérhetősége, hiába kínálják fel, hogy ha úgy gondoljuk, tévedtek, akkor jelezzük feléjük ezt a döntésük vitatásával – a lehetőségek között csak annyit ajánlanak fel, hogy olvassuk el ismételten a közösségi alapelveket, vagy nemes egyszerűséggel távolítsuk el azt az adminisztrátort, aki a szabályokat megsértette. Ez utóbbit nyilván nem áll szándékunkban megtenni, tekintve, hogy az égvilágon semmi rosszat nem tett. 

Tekintve, hogy semmilyen további opció nem áll rendelkezésünkre, a személyes profilommal lapszerkesztőként tettem bejelentést a Facebook Súgóközpontjánál, levelemben a korlátozások azonnali feloldását és a figyelmeztetés visszavonását követelve, hiszen újságíróként a sajtó szabadságát korlátozzák akkor, ha nem engednek bizonyos témákról, pártokról, politikusokról írni. 

Mit mondanak a közösségi alapelvek?

Sokszor érvelnek azzal a kritikusok, hogy a Facebook egy magáncég, és olyan feltételeket támaszthat a felhasználói felé, amilyet csak akar. Ez csak részben igaz, hiszen a nemzeti törvényeket az amerikai cég nem szegheti meg. Másrészről pedig a Facebookhoz hasonló tech­óriások esetében nem egyszerű magánvállalkozásokról, szolgáltatásokról van szó. Ezek a közösségimédia-monstrumok lényegében elfoglalták a magyar közösségi életet (több mint 7 millió magyarországi felhasználó), monopolhelyzetben vannak a hazai médianyilvánosság tekintetében (a megtekintések, kattintások jelentős százaléka innen érkezik a hazai oldalakra), kisajátították a reklám és hirdetői piacot (legolcsóbb hirdetési felület). Megkerülhetetlen szereplővé váltak, médiavállalkozásként nincsen olyan opció, hogy egy sajtóorgánum nincs fent a Facebookon, hiszen az olvasóit a megváltozó médiafogyasztási szokások miatt egyszerűen ott érheti el.

A Hetek esetében nem­egyszer az oldalunkra érkező kattintások 90 százaléka a Facebookról érkezett.

Ha viszont ilyen mértékű monopolhelyzetben van egy cég, akkor kötelessége mindenki számára diszkrimináció nélkül biztosítani a szólás, vélemény és sajtó szabadságát, amíg törvénybe nem ütközik, amit tesz. Ha nem teszi, akkor lényegében beavatkozik a magyar média helyzetébe, a hazai választásba (ahogyan ezt tette egy törvényesen működő párt cenzúrázásával) és így tovább.

Ami pedig még érdekesebb, hogy a Facebook, úgy tűnik, a saját közösségi alapelveit sem tartja be, azokat nem jól alkalmazza. 

A kérésüknek eleget téve ugyanis ismételten megnéztük a veszélyes szervezetekre és személyekre vonatkozó szabályokat, és egyáltalán nem egyértelmű, hogy a Mi Hazánk pártja vagy Toroczkai László miért volna egyenértékű az általuk példaként felhozott Iszlám Állam terrorszervezettel vagy a név szerint megnevezett amerikai tömeggyilkosokkal. De még ha a Facebook azonos kategóriába is sorolná ezt a pártot és politikust, teljességgel érthetetlen, hogy egy újság objektív és semleges tudósítással miért ne tájékoztathatna az országában jelentős történésekről. Miközben a Heteket a végleges tiltással fenyegetik, közben Toroczkai sajtótájékoztatójáról egy sor másik magyar média is beszámolt, a Facebookon is – és azóta is megteszik ezt a parlamenti felszólalásai, sajtótájékoztatói alkalmával. Valamiért azonban a 444, a Telex vagy a HVG esetében nem tudunk róla, hogy a Facebook hasonló tiltással és teljes törléssel fenyegetne.

Mit lehet tenni?

Habár a Facebook egy megkerülhetetlen nyilvánossági felület, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy igazságot szolgáltassunk és észhez térítsük a Facebook meglehetősen ellentmondásosan működő cenzúragépezetét (több tőlünk független felhasználót is tiltottak például azért, mert kritikus történelmi megjegyzést tettek Hitlerrel kapcsolatosan) – közben arra bátorítjuk kedves olvasóinkat, hogy készüljenek fel arra, hogy teljesen kiradíroznak minket az online felületről. 

Ezért arra kérünk mindenkit, hogyha teheti, látogassa rendszeresen a hetek.hu folyamatosan frissülő, online hír- és véleményoldalunkat, illetve iratkozzon fel azokra a közösségi oldalainkra, ahol még korlátozás nélkül oszthatunk meg tartalmakat: a Youtube-on, Instagramon, TikTokon, Twitteren és másutt. 

A hetek@hetek.hu címre írva fel tudnak iratkozni a heti hírlevelünkre is, de a legbiztosabb, ha előfizetnek a nyomtatott hetilapunkra. Amit ugyanis a kezükben megfoghatnak, azt nehezen tudja bárki is egy gombnyomással eltüntetni. Ha támogatná a Hetek munkáját, ezt is megteheti a hetek.hu/tamogatas oldalon. A Hetek mindig is az olvasói megtisztelő figyelméből, támogatásából, hűségéből élt, és tudott fennmaradni az elmúlt 25 évben. 

A jövőben még inkább számítunk Önökre, és ígérjük – Önök is számíthatnak ránk. 

Nem maradunk csendben, nem hajtunk fejet, nem térdelünk le.