A konkrét eset röviden a következő: május elején az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási programjának régóta elhúzódó ügyében hozott ítéletet a német alkotmánybíróság, ami szembement az Európai Unió Bíróságának (EUB) korábbi döntésével. A két bíróság közötti vita rávilágít arra az ellentétre, ami a tagállamok és az Európai Unió intézményei között húzódik, bár a nagy nyilvánosság ezek közül leginkább a politikai vitákat érzékelte eddig. A német alkotmánybíróság döntése azonban nem előzmények nélküli; korábban is voltak olyan ítéletei, amelyek ha felül nem is írták az uniós jogot, de annak megszorító értelmezése mellett tették le a voksukat, amely az integrációs törekvések mérséklését eredményezte (részletesen lásd később).
Azt, hogy mennyire verte ki a biztosítékot a német taláros testület döntése, jól mutatja mind az EUB, mind Ursula von der Leyen bizottsági elnök reakciója.
A bíróság nyilatkozatában elítélte a német alkotmánybíróság döntését, amelyben megkérdőjelezte az EUB elsőbbségét az uniós jog értelmezésében:„Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós jogot egységesen alkalmazzák, az EUB – amelyet a tagállamok e célból hoztak létre – kizárólagos hatáskörrel rendelkezik annak megállapítására, hogy valamely uniós intézmény döntése vagy eljárása ellentétes-e az uniós joggal.”
2020.05.29. (XXIV/22)
