Sok helyen olvasni, hogy gyermekkora óta mentős szeretett volna lenni, de az ilyen vágyak azért sokszor elhalnak. Hogyhogy Önben megragadt, hogy mentős legyen?
– Én háromévesen orvos akartam lenni, mondogattam a szüleimnek is. Mire 6-7 éves lettem, rátaláltam a mentős szakmára, de akkor még inkább csak a külsőségek miatt. A Markó utca közelében laktunk, sokszor láttam a mentőautókat. Kértem a szüleimet, hogy vigyenek el hozzájuk, hogy megismerkedjem velük. Ahogy ez a világ kezdett kinyílni előttem, megtaláltam benne önmagamat már gyermekként is. Úgy gondoltam, hogy ez egy nagyon izgalmas munka, aminek óriási tétje van, sok mindent kell hozzá tudni. Éppen mostanában számolgattam, hogy most már 37 éve dolgozom mentősként, ami engem is megdöbbentett. A mentőknél nincs két ugyanolyan eset, ez egy nagyon izgalmas munka.
Nem fáradt bele sosem a munkájába?
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »