A rendszerváltás óta ismert közhely az úgynevezett baloldali médiatúlsúly, melyet csupán az elmúlt másfél évtizedben sikerült ledolgoznia a jelenlegi kormánypártnak. Úgy tűnik azonban, hogy mire a lemaradásokat behozták, más területeken újra elszaladt a balliberális szekér, így számos kommunikációs területen kell újragombolni a kabátot.
Az áprilisi országgyűlési választások idején még büszkék voltak a fideszesek az online térben nyújtott teljesítményükre. A közösségi médiában elhelyezett hirdetéseik működtek, a párt minden képviselőjelölt mellé úgynevezett digitális munkatársat biztosított, akiknek az volt a feladatuk, hogy a központi üzenetek megjelenését menedzseljék a Facebook világában. Egy év alatt azonban sokat változtak a dolgok, a Facebook jóval szigorúbb algoritmusokat vezetett be, ráadásul a kormánypárt hosszú évek óta először volt kénytelen azzal szembesülni, hogy ezen a területen bizony az ellenzéknek lejt a pálya. Míg a konzervatív üzeneteket a Facebook letiltotta, nem engedte hirdetni, a balliberális kampányszlogenekkel kapcsolatban az algoritmusok jóval megengedőbbek voltak.
Ráadásul miközben a Fidesz elsősorban a Facebookra koncentrált, az ellenzék szép lassan elkezdett terjeszkedni azokon a platformokon is, ahol ma már jóval nagyobb élet zajlik, mint sok esetben a televíziók világában. Így lettek az ellenzék hangadói youtuberek, és a korábbi youtuberek közül többen az ellenzék hangadói. Így fordulhatott elő, hogy a Borkai-ügyet bár a hagyományos sajtóban szinte lehetetlen volt normálisan tálalni, mégis egy akkori közvélemény-kutatás szerint a budapesti lakosság 88 százaléka hallott az esetről.
2020.01.10. (XXIV/02)
