Macedónia sosem volt önálló ország 1991. szeptember 8-a előtt. Ekkor nyilvánította független államnak a törvényhozás. Bár szemben a függetlenségét villámháborúban elnyerő Szlovéniával, a területének egyharmadát négy évre elveszítő Horvátországgal vagy a többszázezer polgárát elveszítő, máig megosztott Bosznia-Hercegovinával – Macedónia békésen nyerte el függetlenségét, az egykori Jugoszlávia legszegényebb utódállama számtalan problémával küzdött a függetlenség elnyerése óta.
Identitások útvesztőjében
A legalapvetőbb probléma, amivel az országnak meg kellett küzdenie, az az volt, hogy komoly vita alakult ki Szkopje és szomszédai, főként Görögország között arról, hogy kik a macedónok valójában. A macedón nyelv alig különbözik a bolgártól, sőt a két nyelv valójában egy. A török befolyás európai megszűnését eredményező első Balkán-háború (1912-13) nyomán az ókorban Makedóniának nevezett terület, ahonnan a görögökkel rokon makedón nép uralkodója, Nagy Sándor világhódító útjára indult, jórészt a jelentős területnyereséget elkönyvelő Bulgária része lett, míg északnyugati része Szerbiához került.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2018. 11.23.(XXII /47)
