A Sargentini-jelentést nagy többséggel megszavazta az Európai Parlament. Hatalmas médiafigyelem kísérte, viszont mindenki tudta, hogy nem lesz ebből 7-es cikkely szerinti eljárás, tehát tényleges szankció nem érheti az országot. Sok hűhó semmiért?
– Azoknak, akik ezt a jelentést Magyarországgal szemben elkészítették és végül megszerezték az Európai Parlament többségének támogatását, egy céljuk mindenképpen volt: a politikai nyomásgyakorlás. Kétségtelenül igaz, hogy Magyarországot jogi értelemben hátrány nem érheti a Sargentini-jelentés elfogadásával összefüggésben – a joghátránnyal fenyegető 7. cikk (2) bekezdés szerinti eljárást az Európai Parlament nem is kezdeményezheti. Az ország kipécézése azonban egyértelműen azért történt, mert a magyar kormány által követett politika – nemzetiérdek-központú, bevándorlásellenes, családbarát, adócsökkentés-párti intézkedésekkel – nem felel meg annak a politikai klímának, ami az Európai Parlamentben uralkodik. Az a félelmük – s ezt teljesen nyíltan mondják –, hogy a Magyarország által képviselt politika, legfőképp a bevándorlásellenesség, el fog terjedni a kontinensen. S ezt mindenképpen meg akarják akadályozni. Valóban, jogi értelemben a jelentés elfogadásának következménye nincsen, de politikai értelemben ez egy erős nyomásgyakorlási eszköz, úgyhogy ennek megfelelően kezeljük.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2018. 10.19. (XXII /42)
