Már az Alaptörvény 2013-as módosítása is jogellenesnek nyilvánította az életvitelszerű utcai tartózkodást az úgynevezett „tilalmi zónákban”, melyeket az önkormányzatok meghatározott indokokkal – közegészségügy, közbiztonság, kulturális értékek védelme stb. – jelölhettek ki. Az ellenszegülőket szabálysértési eljárás keretében pénzbírságra vagy közmunkára, esetleg elzárásra lehetett ítélni.
Kötelező szállás
Az Alaptörvény júniusi módosítása további szigorítást jelent, mivel az ország minden területére kiterjeszti a közterületi hajléktalanság tilalmát, azaz gyakorlatilag megtiltja Magyarországon az utcán élést. A parlament most fogadta el Semjén Zsolt ehhez kapcsolódó javaslatát is, miszerint a közterületen életvitelszerűen tartózkodó személy ellen szabálysértési eljárás indul, amennyiben a rendőrség 90 napon belül háromszor felszólította őt a közterületek elhagyására, és negyedszeri felszólításra sem hajlandó szállóba vonulni. A felszólításokról rendőrségi nyilvántartást vezetnek, s szabálysértési eljárás megindítása esetén közérdekű munkával, illetve ha ezt nem tudja vállalni vagy visszaeső, akkor elzárással büntethető az illető, pénzbírság viszont már nem szabható ki. A jogszabály október 15-től lép hatályba.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2018. 07.27. (XXII/30)
