A választás tétjét az elmúlt időszakban a végsőkig emelték a szereplők. A kormány ellenfelei az Orbán-rendszer valamiféle visszavonhatatlan berendezkedésétől félnek a Fidesz–KDNP újabb, pláne nagyarányú győzelme esetén (többek között erről szólt a Hetek karácsonyi számában megjelent, A Jobbik és a kérdőjelek című írásunk), míg a kormánypártok politikusai – élükön a miniszterelnökkel – nem kevesebbet, mint a keresztény kultúra jövőjét látják a 2018-as év legfontosabb kérdésének.
A miniszterelnök Magyar Időkben megjelent karácsonyi cikkében azt írta: „mi, európaiak – bevallva, bevallatlanul, tudottan vagy tudatlanul – Krisztus tanítása szerint berendezett kultúrában élünk”. Hozzátette: a magyarok is joggal tekinthetik magukat keresztény nemzetnek, „keresztény mivoltunk, élő hitünk megtartott ezer esztendőn át Európa közepén”.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »