A szavazás érvényességéhez valamivel több mint 4 millió választópolgárnak, a teljes választókorú népesség több mint felének kell érvényesen szavaznia (ahogy arról a múlt héten beszámoltunk, a „teljes népességbe” beletartozik az a 260 ezer határon túli választó, akik eddig jelezték részvételi szándékukat a népszavazáson, illetve már a 2014-es választás előtt regisztálták magukat). A kényszerbetelepítés megakadályozását célzó népszavazás átütő, a fideszes várakozásokat meghaladó sikere nyilvánvalóan az érvényesség lenne (azaz 50 százalék fölötti részvétel), és természetesen a „nem”-tábor döntő többségével. A kényszerbetelepítés ellenzőinek egyértelmű kudarca pedig az, ha a kötelező kvóta ellen kevesebben szavaznának, mint ahányan listán a 2014-es országgyűlési választáson a Fideszt és a Jobbikot támogatták (összesen 3,1 millió embert jelent).
Bár a 2008-as szociális népszavazáson a részvétel valamivel meghaladta az 50 százalékot (bár 1997 és 2011 között ez nem volt az érvényesség feltétele), kérdés, hogy a brüsszeli akarattal szembeni közfelháborodás lesz-e olyan erős, mint nyolc éve a Gyurcsány-kormánnyal szembeni tiltakozás volt (akkor a legtöbben a kórházi napidíj eltörlésére vonatkozó kérdésre szavaztak igennel, vagyis a Fidesz felhívásának megfelelően, ami 3,3 millió embert jelentett).
Eredményesnek tűnik a kormányzati kampány
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »